na, hát nem is tudom, ma reggel még egy vidám posztot akartam írni, hogy lassan helyre rázódnak a dolgok az életemben, de mostanra teljesen lehangolódtam. nem biztos, hogy ennek konkrét oka is van, az mindenesetre biztos, hogy amióta itthon vagyok (vagyis augusztus eleje óta), az életnek nem éppen a habos oldalát látom. tudja franc, mi ebben a logika, mindenesetre annyira nem vagyok formában.

bár biztos lesz majd jobb is, arra legalább már rájöttem, hogy minden este válogatott társaságban pocsolya részegre inni magamat szórakoztató ugyan, de nem igazán szerencsés megoldás hosszú távon.

a testedzés biztosan segítene, de az önnyomor ezt az elmúlt 10 napban megakadályozta, mert egyszerűen addig nyavalyogtam, hogy milyen trampli és dagadt vagyok, míg teljesen bele nem fulladtam az önsajnálatba és képtelen voltam megmozdulni.

de majd biztos lesz jobb is. legalább a feliratozás jó, a múltkori kardozós baszós után most családanya füvet termesztőset kaptam, aminek nagyon örülök.