indiai vakrandiról
– és raj volt a pasi?
– hát inkább radzs.
indiai vakrandiról
– és raj volt a pasi?
– hát inkább radzs.
mas magyarazatot nem talalok arra, hogy megnyugtatott a landlord, hogy a harom napja elbaszodott netet holnap napnyugta elott megszerelik meg.
(vagy lehet, hogy napnyugta utan a router deneverre alakul es kirepul az ablakon, csak meg sose vettem eszre)
a lakotarsam ma teljesen oszinten erdeklodve megkerdezte, hogy honnan tudom, hogy 1200 metert usztam ma az uszodaban.
(igen, ez ugyanaz a lany, aki elcsodalkozott azon, hogy internet elotti idoszakban is volt szemelyisege az embernek).
altalaban nem vagyok ilyen hippinek oltozve, mentegetozott a haremnadragos francia lany.
en meg altalaban tiszta ruhat szoktam felvenni, nyugtattam meg beszurkult feher atletaban.
“nahat, milyen modern ez a repter”, lelkendeztem GW-nek a gyonyoruen tiszta, legkondicionalt, tagas mandalay-i nemzetkozi repter lattan, mikozben epp sorba alltunk az utlevelunkkel, majd azzal a lendulettel atestem egy riadt kobormacskan.
azert az icipicit meglepett, hogy reggelinel a mellettem ulo backpackerina csodalkozva nezte a teafuvel, hogy nahat, ez tea? de hat nincs zacskoban! majd halal komolyan megkerdezte a laoszi szakacsnot, hogy ebbol hogy lesz tea (a szakacsno ertheto okokbol nem ertette a kerdest).
egyreszt Azsiaban vagyunk baszki, ennek a kulturkornek (meg szerintem mindegyiknek) a fogyasztasra alkalmas forro viz az alapja.
masreszt a hal is kis teglatestkent szuletik, prezlibe forgatva.
– here you go, madame – mondja nekem a pincer, majd ram nez es folytatja
– oh no, not madame! madame is old.
majd kacaraszva tavozott.
– de rohadt meleg van itt.
– kapcsold be a ventilatort.
(oruletes zugas)
– hu de kurva hangos.
– nem baj, legalabb elnyomja a huto zugasat!
– how much is the coffee?
– 10 000 kip.
– what? that’s very expensive!
– not very, just a little.
(mennyi a kave? 10 000 kip. micsoda? az nagyon draga! nem nagyon, csak egy kicsit.)
gyorsan moss kezet, ameddig tiszta a szappan!
(ejszakai vonaton Laosz fele)