megjöttem berlini kiruccanásomból, ahol 3 nap alatt 12 órát sikerült aludni.

talán ezek után nem is kell részleteznem, hogy muchachával azt csináltuk, amihez a legjobban értünk, vagyis beszélgettünk és alkoholizáltunk.

némi városnézést is beiktattunk a szakadó eső ellenére, a kíváncsiság kedvéért majd kiszámolom, de szerintem több tíz kilométert sétáltunk mindkét nap, erről a talpamon keletkezett vérhólyag tanúskodhat.

berlin továbbra is ronda (bár a karl-marx-allee rám nagy hatást gyakorolt, mások szerint ennyi erővel dunaújvárosban is üdülhettem volna), sok a kétes elem, akik viszont többnyire nagyon szívélyesek. az állatkertben továbbra is el lehetne tölteni pár napot, a tetovált egyedek száma pedig meglepően magas, be is támolyogtunk hajnali 6kor egy tetoválószalonba, magunk sem egészen tudjuk, hogy miért, de miután fél perc alatt ingyen varrást ajánlottak nekünk, inkább illedelmesen elmenekültünk.

bulizni nem sikerült eljutni, bár az egyik vasúti híd alatt frenetikus elektró bulit találtunk, komoly dj pulttal, lézer show-val meg mindennel, de mivel ez első este volt, még nem mosódott le rólunk a kispolgári máz, ezért szörnyülködve tovább mentünk.

bezzeg ha maradunk még egy napot, már nem akadunk fenn ilyeneken, de most már azt is tudjuk, hogy közös nyaralást nem érdemes 4 éjszakánál rövidebbre szabni, mert csak frusztrálódunk.

tegnap egész nap aludtam, annál is inkább, mert berlini utamat megfejeltem egy hajnalig tartó családi sörözéssel, ami felettébb kellemes volt és szokatlan, de elég fárasztó.

összességében sokkal vidámabb és kiegyensúlyozottabb vagyok, mint a berlini kiruccanás előtt, szóval van remény, hogy eljön végre az önnyomor vége, most például neki is esek az új bootcamp applikációnak, amit letöltöttem, hátha a kütyü imádatom erősebb a lustaságomnál…