kicsit elmaradoztam az elmúlt napokban, de ez alapvetően jó jel. a héten megint találkoztunk Hubbie-val, és úgy tűnik, hogy párterápiára fogunk járni, ami szerintem óriási jó hír. mondjuk még nincs meg az időpont, de Hubbie lelkesen szervezi, szóval remélhetőleg jövő héten lesz is belőle valami, és akkor talán be lehet közösen indítani egy folyamatot. szóval a magánéletem némiképp oldódni látszik, persze gondolom, hogy ez a jelenlegi egyensúly nem egy annyira stabil valami.
e mellett a napokban mérgezett egérként rohangáltam, BB hazalátogatott Berlinből, szóval vele jártuk a kóreai filmklubot, a budapesti éjszakát, egy kocsmát, másik kocsmát, házibulit, thai kajáldát. igyekeztünk mindent jól megvitatni, némiképp szórakozni is, mentőt is hívtunk az ájultan fekvő részeghez hajnalban, szóval igazán nem unatkoztunk.
szóval most kissé fáradt vagyok, de alapvetően nem panaszkodom, holnap mondjuk már jól esne egy kicsit itthon szöszölni a lakással, meg tornázni, mert kicsit megrémültem pár napja, amikor azt dobta a gép, hogy akkor most csináljak 50 fekvőtámaszt, majd fussak helyben 2 percet, majd megint 50 fekvőtámasz, és bevallom, kicsit elodáztam a dolgot. remélhetőleg holnap lesz erőm ezzel is szembenézni, a házmesternéniről nem is beszélve, akinél be kell fizetni a közös költséget…
Örülök, hogy alakulnak a dolgaitok 🙂 és annak is, hogy nemcsak te dolgozol rajta, hanem a másik fél is. Ha neki is fontos, az már egy lépés a megfelelő irányba.
Ezek igazán jó hírek. 🙂 Szurkolok Nektek. (Állok a pálya szélén, pom-pom lány jelmezben és veszettül szurkolok :D)
köszi szépen nektek, igyekszem nem nagyon elbízni magamat azért 🙂
a pompomokért meg extra köszönet 🙂