na, a mai napon jutottam el arra a pontra, hogy kellőképpen kipihentem magam, minden ruhám ki van mosva, munkáim nagy része félig kész, mindenféle email és egyéb kötelezettségeimnek eleget tettem, szóval most már tényleg meghibbanok ettől a tyúkszaros falutól. vettem egy nagy levegőt, és úgy döntötte, ideje világot látni. egy életem, egy halálom, csütörtökön átmegyek Hong Kongba és vissza sem jövök vasárnap estig vagy hétfő délutánig, még eldöntöm. helyesebben a vízumkérdés eldönti helyettem, remélhetőleg azért nem ragadok országhatáron kívül, bár abba se halnék bele különösebben, csak utánam küldenék a bugyijaimat. szóval Cz-nek házi kosztot ajánlottam kvártélyért cserébe (meg rekesz söröket), amit igazi gentleman-ként visszautasított, de szívesen vár. oh yeah, addig talán már csak nem hibbanok meg.