ma ezt reggeliztem.

az itteni kenyér ugyanis egy az egyben a kalácsnak felel meg, anyukám pedig harcedzett utazóként (sose tudom eldönteni, melyik szülőm a harcedzettebb utazó) egy métert se hagy megtenni senkit legalább egy libamájkonzerv nélkül, amit ma reggel boldogan meg is találtam a táskámban.

és még kést is találtam, ezért nem kellett pálcikával szerencsétlenkednem.

legutoljára Damaszkuszban örültem ennyire egy libamájkonzervnek, akkor háztartási kekszre kentem…