azért határozott haladást látok az életemben. ezen a héten már harmadszorra fekszem le úgy, hogy békében érzem magam elalvás előtt, nem zaklat, nem aggaszt, nem rémít meg épp semmi. ez egy szép kis plató most, ahova kikötöttem, épp nem fúj a szél, nem loholnak utánam farkasok, és még az eső sem esik. onnan tudom, hogy plató, mert felébredek hajnalban, valamivel 5 előtt és végtelenül élesek a gondolataim, teljesen éberen fekszem, és hirtelen tisztán látom a következő platót, vagy legalábbis az oda vezető utat. aztán belefáradok a gondolatba is, hogy még mindig nem lehet megállni, és alszom inkább 10-ig. de azért ilyenkor elégedett vagyok magammal.

még akkor is, ha az ágyat 10 nap alatt is csak félig sikerült lehúzni, és kezdek rászokni arra, hogy a teregetőről, nem a szekrényből öltözködöm. de legalább bevásároltam és időben befizettem a számláimat.

legyünk reálisak.