Ki a frász olvas engem a Falkland Szigetekről? Na mindegy, ez a jó ebben
a freeblogban. Ne aggódjatok, minden csoda 3 napig tart, szóval
hamarosan visszatér a szokásos állapotom és nem fogok félpercenként
valami megjegyzést tenni a blogomra 😀 Na szóval kérem szépen én nem
rég fejeztem be őrült libanoni barátném angol háziját, szóval csak most
fogok majd lassan neki ülni az USA1-nek.
Ardin hagyott itt egy érdekes kommentet, amire szeretnék össznépileg is
válaszolni, mert úgy érzem igaza van. Amikor épp azt ecseteltem, hogy
én bezzeg csak egy nyamvadt bölcsész vagyok, akkor diszkréten
megjegyezte, hogy az én életem azért sokak által irigylendő példa és
annyira nem hétköznapi, mint az hinném. Ebben teljesen igaza van és
tudom, hogy mázlista vagyok sok szempontból, hogy kulturálisan ennyire
"fejlett vagyok" a sok utazás meg miegymás miatt, de azért én sose
tettem semmit, ami talán magyarázza a vágyat, hogy kitűnjek a tömegből,
ezúttal valami olyanért, amiért effektíve tettem is valamit. Szóval
valami ilyesmit akartam megfogalmazni az elöbb is, csak valószinűleg
nem sikerült 🙂 Egyébként ha ez bárkit is megnyutat, amennyit gazdagít
az én elöző életem, annyit el is idegenít és hülye mércéket kreál az
emberben, ha akarja, ha nem.
Más.
Megnéztük az új Kusturicát és nekem nagyon tetszett. Ugyan egy egész
kicsit hosszú és talán a vége felé el is tűnik egy pötty lendület,
azért sokkal több van benne, mint bármelyik átlag filmben. zenéjét
üldözöm most épp, nem semmi.
Holnap este jön bátyám, ennek most kifejezetten örülök, mintha egészen
jó kedélyű és nyitott lenne mindenféle programokra, amiket javasoltam
neki, egészen meglepő… na mondjuk majd még meglátjuk mi sül ki belőle.
Libanoni barátné lehet, hogy hamarosan pestre látogat. Nagyon próbálom
nem bele élni magamat abba, hogy serdülőkori barátnőmmel esetleg egy
röpke időre megint összehoz a sors ( minimum 4 éve nem találkoztunk).
Majd ha itt lesz, ujjongok, most nem nagyon merek.