Ki a francnak van kedve egyáltalán felkelni, amikor a lakásban reggel
8-kor kikapcsol a fűtés, így most testvérek közt is buzi hideg van.
Elmenekülhetnék éppenséggel vizsgázni, mint ahogy ez be is fog
következni előbb vagy utóbb, de a motivációm a nulla felé konvergál. Ha
tényleg semmit se tudnék, akkor valószinűleg higgadtabb lennék. De ez a
hülye féltudás…Na mindegy, menjünk át valahogy aztán pápá, egy
hármast talán összevakarok valahogy.
Szeretném, ha ez a blog már kicsit másról is szólna, mint a hülye
vizsgaidőszakról, de az az igazság, hogy csak hűen tükrözi az életemet,
ami siralmasan nem áll másból mint barom vizsgákból egymás hegyén
hátán. Azon a pár mozin kívül, amibe hirtelen felindulásból elrohantam
a végső leépülés elől, tényleg semmi se történt velem. Szóval most egy
kis Nightwish-el lázítom magamat…