Na nézzük csak, hol hagytam el saját életem fonalát tegnap…Nos igen,
szóval tegnap mindenféle emberekkel találkoztam, volt aki elérte azt,
hogy 3 óráig révetegen bámultam a semmibe. Tulajdonképpen az egész nap
nagyon furcsa volt, mivel, hogy sokáig Phage kacagása vizhangzott a
fülembe, majd mindenféle furcsa szituációk és mondatok, ezek után meg
az EBE, ami történelme legabszurdabb találkozóját vitte véghez a
Kuplung c. helyen. Mindenki nagyon örült mindenkinek, de ugyan akkor
kicsit máshol is voltunk, ami pár fröccs után teljesen rendbe jött.
Látványosan, illetve marha hatékonyan kommandóztunk Rnek ajándékot és
főleg üdvözlőlapot, melyet a női budiban írtunk, felváltva. Boszi még
le is öntötte magát hősiesen, h legyen alibije 🙂
Ma reggel azzal ébredtem, hogy a karomon  egy píszjel, a másikon
egy szívecske. Kicsit hülyén néztem ki a fejemből, majd rájöttem, hogy
ezt biza boszi alkotta rám, de nem hagytam magamat, elvileg ő is vhogy
hasonlóan néz ki 🙂 Igen tisztel olvasó, kicsit hibbant egy nőszemély
vagyok, azzal a fantasztikus adottsággal, hogy vonzom a hozzámhasonló
embereket, ergo csak fokozódni tud a hibbantságom…Cs jjavasolta,
írjak könyvet, de lehet, hogy ezt az örömet megtartom unalmas éveimre,
feltéve, hogy lesznek nekem olyanjaim.
Kiderült, hogy bécsi őrült csaj, aki a múltkor eltöltött egy hétvégét
nálam, hatásomra teljesen emancipálódott és kvázi nálam  is
hibbantabb lett. Furcsa hatással vagyok az emberekre, esetleg elmegyek
szekta gurunak…Bár ahhoz vmi ideológia is kéne asszem…
Egy csomó dolgot akartam még ide írni tegnap, csak akkor annyira fáradt voltam, hogy fáztam és minden bajom volt.
Ma is álmodtam mindenféléket, de passz, pedi kb 3szor ébredtem fel
éjszaka, amit sose szoktam és egyébként is. Szóval majd talán
felsikítok, h mi volt az, de lehet, h sose derül ki, minden esetre
érdekes volt, hogy utána felriadjak…
Hétfőtől egyetem, fúj, fúj, muszáj addig még egy kicsit kirugni a
hámból, meg egyébként is, hétfőn elvileg előkészítjük a jövő heti
partyt, gyanus, hogy emelkedett hangulatban leszünk akkor is, mert ugye
a kreativitás 🙂
Kár, h leírhatatlan a tegnap esti fejem, amikor valami más dimenzióba
teleportálódtam egy mezei kis mondattól (persze lehet, h nem a mondat
volt a lényeg, hanem addigra esett le minden más…) és bambán néztem
ki a fejemből, egészen hosszú időkre elnémulva (kicsit szokatlan
jelenség, elhitetitek…). Szerencsére Cs megértő volt, majd egy idő
után összeszedtem magamat. Alapvetöen az egész tök jó, főleg, hogy
mostanábban kezdtem aggódni, hogy nincsenek rám kellő hatással az
emberek és a dolgok, magamtól simán kapok euforikus rohamot, de
különben annyira nem. Asszem ideje alkalmaznom boszi alapelvét: “ne
gondolkodj”. Lehet persze, hogy akkor ez az egész blog meg fog szüni 🙂