Na, talán korrigáltam a fényviszonyokat, így azért jobban látszik, hogy
miről is van szó. Az újságból értesültem, h még idén megtámadják
Szíriát…Mármint az Egyesült Államok. Hurrá. Derül a szívem vagy mi.
És vérzik az orrom.
Viszont egy fokkal talán jobban átlátom a mai eseményeket, hála többek
között Rnek, aki rámutatott arra, hogy nem is olyan rég, még én is így
reagáltam volna, mellesleg meg hangsúlyozta, hogy engem kvázi
képtelenség 2 hét alatt feldolgozni. Szóval ülök a seggemen és várok.
Illetve teszek-veszek, hogy lefoglalódjak. Várom sorsom jobbra
fordulását és nagyon aktívan NEM kommunikálok Miszter Iksszel,
reménykedve, hogy majd csak szól, ha akar valamit. Kár lenne, mert nem
minden nap ragad magával valaki…
Minden esetre egészen vicces, hogy mostanság a pasiknak több érzelmi
életük van, mint a csajoknak. Persze ez biztos nem így van, csak az
elmúlt időkben ilyeneket észleltem…
Mondjuk velem se stimmel minden, túl sok bennem a lendület, érzelem és
minden szar. De ezt nem kezdem újra ecsetelni, attól nem lesz jobb.
Inkább kiaknázom az új fénykép editáló progim funkcióit, van egy sanda gyanum, hogy izgalmas dolgokat tudok belőle kreálni…