Na jó, tisztázzuk. Nem szokásom mást mondani, mint amit gondolok. Nem
fogok, csak azért se olyat mondani, amit tudom, h szívesebben
halanának, de nem igaz. Egyszer majd megvernek, ez van, pont.
Ez az egyik.
A másik az, h ha valaki ad nekem egy commentelési lehetőséget, élek
vele. Ha nem akarja, h éljek vele, ne adjon nekem commentet a kezembe.
Három, csak azért mert véleményt nyilvánítok és nem értek egyet az
illetővel, attól még nem jelenti azt, h az illetőt utálom és hasonlók.
Nézet eltérés. Ámen.
Végül: Van, amit soha se fogok szó nélkül hagyni, válalom.

Súlyos önértékelési problémák rohangálnak ebben a világban, amit
mélységesen sajnálok és meg is értek, csak hirtelen kicsit sok volt egy
nap alatt két izgalmas reakciót is kapni. Tudom, h belém szívélyesen
belém lehet kötni, mert adom az illető alá a lovat és nagyon szívesen
konfrontálódok, de most egy pöttyet azért meglepödtem. Nem tudom miért
kell mindent ilyen vészesen komolyan venni…