Biztos marhára érdektelen mindenkinek, de engem az őrületbe kerget a
tudat, hogy 23 perce azon tanakodok, hogy hogyan kössem össze  az
egyik órám két mozzanatát és egyszerűen nem jut eszembe semmi. Itt ülök
egy száll buygiban a gép elött, egy csomag cigit szorongatok, hátha az
isnpirál, szrönyülködök, hogy mennyire hajnal van és a falat vakarom.
Helyesebben a bőr a jobb vállamról, pótcselekvés gyanánt. Megfogadnám,
hogy többet ilyet nem csinálok, de magamat ismerve erre nincs
garancia…