Zajlik itt az élet. Már rég úton kéne lennem, de még egy picit lábadozok. Hajnali f6ra kerültem ágyba, legyalogoltam a Móricz-Jászai távot, megittam másfél üveg pezsgőt, hallgattunk Omegat, találkoztam életem 3 darab őrült női szereplőjével, R kisért végig. Két órát aszociáltunk buborékostul, égnek állt az agyunk. Láttunk mosómedvét, ami tulajdonképpen menyét volt, aki ráültette a menyét (s ez nem egy szar poén, hanem Karinthy, riszpekt).

Napközben még Evel feltérképeztük a város új romkocsmáit, amik a régiek, csak máshol, hogy ne unjuk meg az éjszakai útvonalakat.

Budapest gyönyörű, mint mindig, remek érzés itt lenni nyáron, az éjszakába bele. Erre vágytam másfél hónapja, most eljött.

Vizsgahájam meg fogy, egyre csak fogy, hála a több tíz kilométernek, amit legyalogolok itten naponta.

Most meg rohanok el, előkerült a kedvenc pincércsajom és megnyitott a Szimpla Kiskert, szóval megint lesz hol ülnöm naphosszat. Ráadásul vmi pincéje is kreálódott.