Hát az valahogy úy indult, h egyzsercsak Trianonról lett szó a
szektámon (ami egyébként egy irodalmi kör hívatott lenni). Itt fordult
egyet a gyomrom, meg a hangulatom és inkább Panzer szobájában kötöttem
ki, aki nyugtatásomra előrántott egy behűtött Zubrówkát. A harmadik
kupica után öttem rá, hogy varsói éveimet ha akarom se tagadhatom le,
hisz szemrebbenés nélkül megittunk egy üveg vodkát és szerintem azért
elég jól jöttem ki a dologból.
Egy idő után betársult R is, akivel elindultunk (határozottan, de kissé
színuszoid mozgással) bele a Süss Fel Napba, mondván, olyan rég voltunk
ott. Felszedtük E-t, majd beverekedtük magunkat a helyre, ami
legnagyobb csalódásunkra semmit se változott, se zeneileg, se
felhozatalilag. Már szinte rutinszerű, hogy kétertelmű kommunikációba
fulladtam holmi csajjal, aki nagyon kacsingatott rám. Többet nem nagyon
érzékeltem a dologban, lévén zaj (párdon, zene) és hülye látási
viszonyok. De hát elvégre a Süsü nem is lenne Süsü, ha nem lenne vmi
hasonló afférom (anyám szerint egy rejtett leszbi bár).
Most egy icipicit fáj mindenem, főleg a karizmom, amit nem egészen
értek, mert táncoláskor azt annyira nem szokta az ember megerőltetni.
Egyébként az elmúlt órát azzal töltöttem, hogy próbáltam a neten
kideríteni, hol lehet cukrásznak képződni Bp.-n. Nem volt egy könnyű
feladat, de valószínűleg a Gundel Vendéglátói Szak Iskola (vagy mi a
túró) a megoldás, majd még utána kell árnom.
Na rohanok, tök el fogok késni már így is, megyek Cs-vel találkozni,
kivételes alkalom, most ugye, hogy nem dolgozok meg semmi. Most, hogí
nincs francia suli, egész elviselhető lenne az órarendem,d e mindegy,
nem sopánkodok, elvégre szeretem az LFBt 🙂