Pff, egyre jobban ideje lenne elköltözni itthonról… Egyszerűen jobb lenne mindenkinek. Na de hagyjuk is ezt.
Voltam tegnap moziban bátyámmal, megnéztük a Légörvény c.
fantasztikumot. Hátizé, szódával elmegy kategoria, de igazán nem az a
nagy durranás. Jodie Foster megbízható a dühös, okos, egyedülálló nő
szerepében. A sztori egyébként ott bukott el az én agyamban,hogy
elképezltem egy hasonló szituációt a Malévon (utas pattogtatja az
összes sztyúárdeszt, hogy hol a gyereke). Eszembe jutott a sztenderd
Malév sztyúárdesz, aki elöző életében hentesnő, de minimum díjbirkozó
volt. A problémát valószínűleg nagyon hatékonyan egy jol irányzott bal
egyenessel oldaná meg, mondván, hogy fel vagyok zaklatva a magasságtól.
Moziból kirobbanva bátyámat becseréltem egy kopogós cipőjű E-re, akivel
utolértük buborékot és hibbant barátnéját, akik kellemes Halloween-i
kosztümben ijesztegették a népet a hétkerben. E-vel kedélyesen
kullogtunk utánuk és néztük az emberek reakcióit, szociológiai
célzattal. Megállapítottuk, hogy a legtöbb ember flegmán, de alapvetően
pozitívan reagált, aki extrán jól fogta fel a dolgokat, az egyértelműen
nem volt magyar.
Ezek  után kikötöttünk az Upside Down nevezetű meleg karaoke bárba.
Bevonultunk, mint egy kisebb leszbi kommuna és másfél órán keresztül
hülyére röhögtük magunkat a mindenféle eseményeken. Amikor épp egy felettébb nőies pasas rémes hangon adta elő a Hit me baby one more
time-ot (vagy valami hasonló ópuszt), anyukám keresett mobilon, hogy
hol vagyok. Eltartott egy ideig, míg egyáltalán meg tudtam szólalni, de
aztán nagy nehezen benyögtem neki, hogy egy fodrászokkal teli karaoke
barban ülök. Anyukám fantasztikusan vette a lapot, bár valószínűleg
kicsit meglepődött, hogy mi a pikulát keresek én ott. Egy idő után már
féltem, hogy olyannyira nem politically correct a röhögésem, hogy
kitiltanak a helyről, de buborék és E nagy erőkkel próbáltak engem
egyrészt nyugtatni, másrészt rejtegetni a köz elől.
Volt egy két csúcs momentum, de amikor megjelent egy 65 éves nő, prímán
felöltözve a 80as évek válltöméses blézerébe és előadta a Soha se
mondd-ot, nem voltam benne biztos, hogy jól látok.
Volt még továbbá pár ember, akinek nemi identitását nehezen vagy
tévesen tudtuk megítélni. E kedvesen felhívta a figyelmemet arra, hogy
minden pasasnak epilálva van a szemöldöke, ami nekem addig persze fel
se tűnt, de ezek után már nehezen láttam bármi mást is 🙂 Egy szó, mint
száz, erősen fárasztó, de roppant  szórakoztató este volt, rég
röhögtem ilyen frappánsan sokat.