Miközben az állandó értékelés kontra dolgozatíratás érdekes összecsapását olvasgatom, időnként bevillan a tegnap este valamelyik feletébb abszurd pillanata és röhögnöm kell. És ülök itt, pizsamában egy sötét szobában, egy valag esszével, amit el kell olvasnom és nem oszthatom meg senkivel, hogy höhö. De nem is kell. Mert minek, úgy se értenék, egy hangulatot nem lehet elmondani, főleg nem egy olyat, ami csak bennem él. Minden esetre hosszú lesz ez a nap. Kvznom kell ma a sima szimplában, ez egyértelmű. Olyan hangulat van. Csak a partnereknek fel kéne támadniuk a cél érdekében…