No. Most, hogy a bűn erős kvmat megbolondítottam egy kis narancsos fekete csokival, benyomtam a legúabb Placebot (ami csak márciusban jelenik meg, micsoda illegalításban uszom én itt, jjézusom), senki itthon, egész kellemes hangulat.

Egy hete van vége a tangyaknak. Ezalatt az egy hét alatt sikerült 3 kilót fogynom,a ránylag kialudnom magamat és úgy általában, visszazökkenem szépen lassan az életbe. Kvztam azokkal, akikkel ezer éve nem, vagy talán soha. Néztem spanyol újhullám filmet, amiről kimenekültem lendületesen. Laza erkölcsökkel estem haza éjfél után hét közben, nem aggódva, hogy hogyan fogok másnap kispestre menni.

Persze még nem az igazi minden. Bár talán sose teljesen az igazi. Minden estre határozottan furcsa, hogy ennyi emberrel beszélek. Hogy ráérek ennyi alapvetöen fölöslegesnek ítélt dolgot csinálni. Meg aztán a kommunikációs csatornáim is kicsit össze-vissza vannak. Szóba áll velem hirtelen az (igaz módjával), aki lassan arról lett híres, hogy sose fog felismerni az utcán. Ugyan akkor távolódik az, aki egy rövid időre meg minden napi beszélgető partnerem volt.

Zajlik az élet, na, nem tudok mást mondani. Biztos történt velem mindenféle, meg tulajdonképpen semmi különös. Nem rég keltem ki az ágyból, reggel óta Harry Pottert olvasgatok benne. Teljesen rá vagyok kattanva a témára. Most is csak egy kisebb szünetet tartok, mert tudom, hogy azért mást is kéne csinálnom ma. Meg ezt az új Placebot meg akartam hallgatni. Ha már itt tartunk, akkor közzé teszem a véleményemet, tudván, hogy a 13 számból csak a 9.et hallgatom. Szóval ó ez a dolog. Mint mindig. Csak szerintem olyan, mint a második album. Behúz, de valami kegyetlenül. Ez már nem az a lázadó hangulat, ami az elején volt, már nem az a nyers erő. Most ilyen fekete-sötét kék lefolyás egy penész zöldes mosdóban. De erre majd még visszatérek több hallgatás után.

Képi világom feltámadt, mint talán észre lehet venni. Újra álmodok, újra látok dolgokat, amiket el tudok mondani, úgy ahogy, de azért mégis. Megmaradnak, nem csak halvány foszlány szinten, de kitartóan. Néha meg egyenesen szétkapcsol az agyam. Tegnap este pl egyfolytában teljesen más szavak jutottak eszembe, mint amit kerestem. Olyan jó érzés belazulni.

Persze annyira nem lazulhatok be, drága témavezetőm (jjelzem egész jogosan) a sarkára állt és elkezdett rugdosni. Szóval most is épp könyvtároznom kéne, meg mindenféléket írogatni. De az a hatékonysági hullám még várat magára 🙂

Tudom, kicsit izé a hangvételem, de olyan tartaléküzemmódon vagyok, másfél napja Harry Pottert olvasok angolul és teljesen kedélyesen elvesztem a könyv világában, nehezen és lassan térek vissza a valóságba. Nagy szükségem úgy sincs rá, most hirtelen.