Na. Már várható volt egy ú sablon, kis rituális megújulás… Tulajdonképpen életem legkönnyebb szülése volt, uszkve 2 órám ment csak el rá. Igaz, a minimál dizájn nem igényelt akkora energiákat részemről. A kép inditotta el az egészet, mert valahogy így érzem most én is magamat, kicsit meztelennek, kicsit magamat érdeklődve nézegetősnek és kicsit gyógyulgatósnak. De egyébként meg tök mindegy, egyszerűen tetszett a kép és ez van, illik a hangulatomhoz, ennyi.

Akinek kifolyik a szeme/agya, nem lát valamit, illetve ott látja, ahol nem kéne, legyen szíves szóljon, az elöbb pl eltünt az archívumom 🙂

Egészen feldobott ez az új dizájn, mert sikerült azt kreálnom, amit akartam és most már kevésbé tudok belecsúszni az önsajnálkozásba. Sőt, egész éhes lettem, amire nem volt példa az elmúlt 4 napban. Holnap asszem ki is mozdulok. Rendezem soraimat, elvégre nem tespedhet az ember egy ilyen poshadt nihilben több mint 3 napig. Erre Oscar Wilde-nak biztos volt valami találó mondata, csak hirtelen nem jut eszembe.