hihetetlen! ennyi év után lecserélték a széchenyi szekrényeit!
bizonyára mindenki emlékszik, aki járt ott, hogy korábban külön
szertartás volt bezárni egy szekrényt. először el kellett foglalni egy
üreset, átöltözni, belepakolni, majd kabinos után rohangálni, hogy
zárja be neked az ajtót. ő krétával felírt egy számot az ajtó
belsejére, majd adott egy bilétát, és bezárta az ajtót. te meg álltál,
mint egy hülye, hogy most akkor mit kell megjegyezni, ezért a gyengébbek kedvéért
a szekrény számára bökött, hogy azt ott. visszafele ugyanez fordítva,
kabinos, ajtóra rábök, ajtó kinyit, ellenőrző biléta odaad, ajtó tárva-nyitva marad, kabinos felszívódik.
nem tudom, ki találta ki ezt az aberrált rendszert, de az
biztos, hogy egyrészt az ember hülyén érezte magát, hogy vagy
ugráltatja a kabinost percenként, hogy jaj, bent maradt az úszósapkám,
újságom, naptejem, papucsom (elvégre a Széchenyi strand is egyben,
nyáron ott lehet dögleni egész nap), szegény
klumpás kabinos meg rosszallóan nyitogatta és csukogatta az ajtókat, ergó jó nagy jattot adott neki nap végén az ember, vagy ha ettől
óckódott, akkor kisebb logisztikai feladat volt stratégiailag indokolt
pillanatban kinyittatni a szekrényt ( "magammal viszem a tusfürdőt, a
sampont és a törülközőt egy szatyorban a gőzbe, akkor visszafele egyből
tudok zuhanyozni és elég utána kinyittatnom a szekrényt, persze nem tudom, mit kezdjek a pénztárcámmal, de akkor inkább nem iszom sört, az egyszerűbb" ).
de
rendben, lehet, hogy csak én vagyok szociopata, és az előző bekezdésben
felsoroltak csak nekem okoztak gondokat. de könyörgöm, hogyan
magyarázom el ezt az egész rendszert KÜLFÖLDIEKNEK?? nem elég, hogy
többségük szívszélhűdést kap attól, hogy hordányi meztelen nők
flangálnak a folyosón, és nem elég, hogy meztelenek, de még csak nem is
zavarja őket, kedélyesen beszélgetnek egy szál egzisztenciában, akárcsak egy pornófilmforgatáson, csak itt többnyire nem pornósztár alkatú nőkről van szó, hanem túlsúlyos öreg nénikről. az tuti, hogy a franciák
többnyire ezért nem frekventálják remek fürdőinket, hosszasan és rendkívül ingerülten tudják ecsetelni, hogyan mentek el EGYSZER fürdőbe és mit láttak ott, amitől egy életre elment a kedvük a fürdőzéstől. nem elég, hogy az
egész jegyrendszer tiszta aberráció, hogy az ember visszakap pénzt ha
ennyit meg annyit van benn (de ez a jegyen csak magyarul szerepel),
hogy két pénztár van, de csak az egyik ad vissza pénzt, a szekrényekhez
meg nincs kulcs, nincs kiírva semmi, ha kedves a kabinos, akkor segít,
ha nem, akkor majd valaki megsajnálja a szegény turistát, vagy
remélhetőleg a lonely planetben elmagyarázták neki a rendszert.
(kivételt képeznek az oroszok, a kabinos nénik szinte mind tudnak
oroszul, egyrészt, mert még akkor jártak iskolába, amikor kötelező
volt, másrészt mert sok orosz jár a Széchenyibe).
mindezt az
egyik legnagyobb turisztikai látványosságunkban, Európa legnagyobb
szabadtéri termálvizes fürdőjében, a legendás sakkozó bácsik fényképe
bejárta a világot, stb.
szóval fantasztikus, hogy lecserélték a
szekrényeket, alig hittem a szememnek, végre egy ésszerű változtatás, próbáljuk felhasználóbarátá tenni értékeinket, ha már a nyelvi akadályok miatt alapvetően helyzeti hátrányból indulunk, oh hozsanna, végre egy egyszerű és érthető szekrényajtó, benne kulccsal. egyszerűen be kell pakolni
és elfordítani a kulcsot és – és az nem fordul el, mert az ajtó belsején
lévő szerkezetbe bele kell helyezni a belépőkártyát is, de erről persze
sehol egy tacepao, egy nyíl, egy matrica, szóval marad újfent a kabinos
néni, akihez az ember mehet siránkozni, hogy nem záródik az ajtó, jaj.
és innentől kezdve teljesen mindegy, hogy megpróbálták modernizálni a
rendszert, mert egyszerűen nem sikerült.
“agy remélhetőleg a lonely planetben elmagyarázták neki a rendszert”
:))))
nagyon jó!
és nagyon jogos a kritika…
köszi 🙂
azért legaLÁBB EG YKÉPET Lőj, AMÍG SZABAD: mondjuk térmagasságig…
Na, én még nem jártam abban a műintézményben, de a francia látogatók szívszélhűdése azért meglep. A száz négyzetméterre jutó legtöbb meztelen/félmeztelen idős hölgyet Oléron szigetén láttam a tengerparton. A nagy részük még csak nem is napozott, hanem pl. kutyát sétáltatott vagy frizbízett.
nem jártál még a széchenyiben? ejnye no! tessék elmenni (bár kissé drága, de ha ott maradsz egész nap, akkor kifizetődő).
Oléron szigetén nem jártam, de akkor mostantól oda küldöm a franciákat sopánkodni. (mondjuk talán azzal is van a baj, hogy a hangosan sopánkodók egy külön állatfaj, “a külföldön kiküldetésben élő francia anyukák”, akik elég sajátosan viselkednek…