uram atyám, milyen borzasztó idő van! ez egyszerűen szörnyűségesség. bevallom kicsit megingott az elhatározásom, hogy mindenhova biciklivel menjek télen is, pedig a mai napot másképp nehezen lehetne abszolválni, lehet, hogy így odafagyok a biciklire, de BKV-val meg szívszélhűdést fogok kapni a dugóban, miközben próbálom lefedni a kálvin-jászai-dessewfy-kálvin-nagydiófa viszonylatot és röpke másfél-két órát veszítek így az életemből…

kiváncsi vagyok, hogy minden elhatározásom ellenére mi lesz ennek a vége, amikor reggel felriadtam, minden redőny le volt húzva, azt se tudtam hol vagyok és milyen napszak van. miután felhúztam a redőnyt ez az érzés továbbra is kitartott…

azt hiszem ma fogom beáldozni a megjelenést a hőháztartás oltárán…