a kocsmák hétvégéje

a névnapomat stílusosan egy átvirrasztott éjszakával és egy mirelit pizzával ünnepeltem, majd biztos, ami biztos alapon, még a kocsmába is elmentem rontani a levegőt, minek örömére sikeresen sokkoltam egy relatíve újkeletű ismerősömet, azzal, hogy a harmadik sör után trágár szavak kíséretében meséltem el valamilyen bizonyára szórakoztató anekdotát (de az is lehet, hogy politizáltam, bevallom, már nem emlékszem pontosan). amikor éjfélkor egy emberként állt fel mindenki, boldogan indultunk haza, de végül mégis csak inkább újkeletű ismerősöm lakásán kötöttünk ki egy nagyon béna társasjáték társaságában, amitől sikerült allergiarohamot kapnom, így szégyen szemre taxit hívtam a 3 buszmegállónyi távolságra.

mostanra azt hiszem sikerült kialudnom magamat, bár a tegnap estét is egy kocsmában töltöttem, méghozzá születésnapi ünneplésen, bár az ünnepelt elég gyorsan kiájult a képből és békésen szundikált egy sarokban, míg mi vigadtunk és a disznóölés fortélyairól beszélgettünk (mi, pestiek, höhö).

a ma estét tudtommal nem a kocsmában fogom tölteni, de még ki tudja, mit hoz az élet, most mindenesetre elindulok végre valamerre, lehetőség szerint biciklivel és átgondolom az életemet.

holnap pedig elindítok egy szokásos “lobbyzzunk munkáért” hadjáratot, lehetőség szerint új célpontok becserkészésével.

Mondd!