tegnap végre erőt vettem magamon és leadtam a kopogtatócédulámat. ettől függetlenül egy lépéssel sem vagyok közelebb annak eldöntéséhez, hogy ki az istenre szavazzak és bevallom, kicsit destabilizál ez a fene nagy tudatlanság. valahogy megszoktam, hogy határozott véleményem van olyasmi dolgokban, mint például pártszimpátia, de mostanra legszívesebben szarnék az egészre, arra viszont nem bírom rávenni magamat, fene a rohadt francia iskolarendszerbe, ami 6 éves korodtól sulykolja beléd, hogy neked egyrészt jogaid vannak, másrészt meg kötelességed élni a jogaiddal.