a mai napon megegyeztünk a kivitelezővel, kapott kulcsot, péntektől már nyüzsög és jövő hétfőtől bár bombázzák szét a lakást. elmentünk reggel megnézni egy másik lakását és megbizonyosodtunk róla, hogy a fal olyan sima, hogy seggre esik a légy, a szakik normálisak, a festés csodaszép,ezért végül az ő ajánlatát fogadtuk el és nem a kicsit olcsóbbat, aki nem tűnt ennyire precíznek.
egyszerre vagyok izgatott, kurva fáradt és kicsit kétségbeesett, hogy ezennel valójában eladósodtunk családom felé egy röpke négy évre, ami azért felettébb nyomasztó, mert úgy érzem, hogy most aztán tényleg 100%-osan jó döntést kell hoznom mindenben, legyen az a csempe színe, a konyhabútor elrendezése, vagy a parketta lakkja.
egy dolog biztos: a lakás biztosan jó, és ezt dokumentálnám is:
(ez a nappali, mögötte a hall, mögötte pedig a háló. a hálóba, a félszobába és a konyhába délelőtt süt be a nap)
plusz valódi parketta, fa redőnyök – nekem máris tetszik 😀
és az eredeti üvegek is megvannak az ajtókban 🙂 nekem is ezek a részletek tetszettek (az alaprajzon és a napfényen túl).
Tényleg klassznak látszik. A döntésekről meg: szívesen adok mindennémű kéretlen tanácsot arról, milyen színe _ne_ legyen a csempének, konyhabútornak, stb. 🙂
te csak vigyázz, miket ajánlgatsz 🙂
😦
úgy értettem, hogy a végén még szavadon foglak és színskálákkal robbanok be a castróba!
Helyes, helyes. Imádom a színskálákat. 🙂