találtam tök véletlenül egy blogot, amin egy lelkes szinkrondramaturg meséli lelkesen, hogy a középfokú francia nyelvvizsgájával milyen lelkesen fordít. lelkesen és büszkén baszd meg.
mit keresek én ebben a szakmában??
Ahogy esik, úgy puffan
Life is having a coffee
Ahogy esik, úgy puffan 
“Ne bántson, ha a lovagiasság, hűség, nagylelkűség kiveszni látszik a világból – a te szívedben mindíg találtassék meg.” – Tatiosz
Ugyan nem egy az egyben erre a helyzetre vonatkozik, de szerintem igaz a becsülettel elvégzett munkára is (és akár az összes többi erényre is 🙂 ).
Az ilyen szerintem nem szinkron”dramaturg”. Maximum mezei fordító…
köszönöm a biztatást, általában én is leszarom az ilyen szitukat, csak a francia nyelv ellen elkövetett merényletek általában érzékenyen érintenek…
Én szinkronizálni szoktam, és néha megy ám a stúdióban az anyázás a fordítóknak. Igaz, én csak angolul beszélek, de néha igencsak fel tud dühíteni, hogy mit meg nem engednek maguknak a valószínűleg hasonlóan lelkes, középszintűvel rendelkező fordítók, akik csak a tankönyvekben láttak külföldi szöveget.
Úgyhogy hajrá, becsüljük a becsületes fordításokat!
szia, Ross, kösz a kommentet! (jók a blogjaid!)
tudom én, hogy nem a forrásnyelven kell jól tudni, hanem a célnyelven, és a szinkron szempontjából szinte mindegy, hogy valaki mennyit szótározik, de én egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy francia középpel valaki képes megérteni a francia szlenget, amit viszont nem olyan egyszerű a neten levadászni (már ha egyáltalán észreveszi, hogy ez szleng). szinte már én érzem magam hülyének, hogy annó nem mertem elvállalni az argentin szappanoperát, amihez adtak volna angol scriptet, mondván, hogy az 5 év spanyoltanulásom ehhez nem lesz elég.