holnap megyünk az asztalossal átbeszélni a konyhabútor részleteil. az IKEA ready-made konyhánk hirtelen méretregyártatott csodává alakult, amikor rádöbbentünk, hogy a tágas, de valahogy mégis túl sok beugróval rendelkező konyhánkba nemes egyszerűséggel nem tudunk bemenni, ha sztenderd méretű elemeket pakolunk be.

így a mosógép last minute hirtelen átkerült a spájzba (kivitelezőnk legnagyobb örömére, bár becsületére legyen mondva, zokszó nélkül megcsinálta, és a fal se dőlt össze ettől), mi pedig inkább méretre csináltatott dolgokban gondolkodunk, biztos, ami biztos.

ugyancsak last minute sikerült rádöbbeni, hogy az egyik konyhai kiállás valamiért nem a falszakasz közepén van, de szerencsére ezen is lehet változtatni, csak ilyenkor egy másodpercig mindig meghűl bennem a vér, hogy mi lett volna, ha nem veszem észre és egy életen keresztül bámulhatom az aszimmetrikus kiállást. (talán azért nem haltam volna bele)

múlt héten megszültük a fürdőszoba és a konyha csempéjét, erre a hétre már meg is valósították az elképzeléseket, pénteken pedig a dolgozószobát agyaltam ki (ebben sokat segített az IKEÁba tett látogatásunk).

kedden érkezik a biztonsági ajtó, a pasas lelkére kötöttük, hogy a bauhaus motívumokat örökítse át és eszébe ne jusson rézkilincseket hozni nekünk az egyébként csakis kizárólag alumínium kilincsekkel rendelkező épületbe. kicsit meglepődött, hogy mit igényeskedünk, de ettől függetlenül azt hiszem jó lesz.

a biciklik tárolása továbbra sem tiszta, de legalább már sikerült helyet találni a porszívónak és a létrának, sőt, szimpatikus szőnyegjelöltek is akadtak.

még jó, hogy nem estem pánikba, a végén még kiderült volna, hogy nincs miért.