június elején eladtuk a saját lakásunkat. előtte hónapokon keresztül heti rendszerességgel jöttek emberek megnézni. volt, aki a kapuból telefonált, hogy ő akkor most jön, és pont nem érdekelte, hogy te esetleg kisgatyában a három napi koszos edények felett görnyedsz. profi lettem a viharos sebességgel rendrakásban. néha teljesen fölöslegesen, mert volt, aki leegyeztette a szombat délután 3 órát (ami egyáltalán nem vágja félbe a nem létező hétvégédet), vagy éppenséggel a vasárnap reggel 10-et (még jobb), majd elfelejtett szólni, hogy ő nem jön, a telefont meg föl se vette többé.
aztán eladtuk a lakást, akkor azt hittem, békénk lesz, de nem, mert akkor a vevő rokonai jelentkeztek be hozzánk, hogy épp erre jártak, akkor ők most megnéznék a lakást (amiben mellesleg még lakunk, halló!). úgy, hogy nem is ők fognak ott lakni, csak a józsi vett egy új lakást, micsoda buli, nézzük má meg.
most átköltöztünk Hubbie régi legénylakásába, amit mit ad Isten, szintén árultak. mivel jó áron volt jó helyen, kb. naponta jöttek megnézni, szintén kisgatyában, nyári kánikulában gubbasztottam a határidőim felett. annyi különbséggel, hogy nem tudtam viharos sebességgel rendetrakni, mert nem volt hova pakolni, igaz, cuccunk is kevesebb volt. de rendben, ezek az érdeklődök legalább akkor jöttek, amikor mondták, nem mondták le, nem az utcáról akartak beesni most azonnal (az ingatlanirodák előnye).
múlt héten ezt a lakást is megvették, ma írják alá a szerződést, de most a vevő kitalálta, hogy meg akarja mutatni a szüleinek. ezt persze aznap kell bejelentenie, mert mondjuk nekem nincs életem (kisgatyám, hatáirdőm, stb). amikor illedelmesen közöltük, hogy jöjjön egy másik nap, beszart, hogy valami baj történt a lakással és biztos rejtegetünk valamit (igen, tulajdonképpen illegális kuplerájt üzemeltetek a 35 négyzetméteres szoba konyhában, ezt eddig nem említettem?). szóval most jönnek, az adásvételi szerződés után, hogy megnyugodjanak.
mert ennek így annyira sok értelme van.
olyan jó lenne végre nem egy átjáróházban lakni.
Ahogy esik, úgy puffan 
Ize… az o reszukrol igenis van ertelme. Ok alairtak egy adasveteli szerzodest, amelynek ertelmeben X datumtol az ovek lesz a lakas.
Az viszont szvsz nekik nagyon nem mindegy, hogy a szerzodes alairasa, a penz atutalasa es az X datum kozotti idoben milyen valtozasok kovetkeznek be a lakasban (kulonosen akkor, ha ezt esetleg a szerzodes nem szabalyozta kello reszletesseggel.)
(Mindannyian hallottunk szerintem – legalabb urban legend szintjen – olyan esetekrol, amikor a tavozo elozo lako magaval vitte a furdokadat, az ajtokat, stb., mert nem volt tetelesen kikotve a szerzodesben, hogy ezek a lakasban maradnak…)
én ezzel teljes mértékben tisztában vagyok, de egyrészt a szerződés rögzíti, hogy mit hagyunk ott és mit nem, másrészt ők októberben vehetik majd csak át a lakást (mert akkor fizetik ki az utolsó részletet), szóval ha éppenséggel el akarnám bontani a kádat, akkor valószínűleg nem a szerződés aláírása után fél perccel kezdeném.
egyébként az átadásnál szigorúan ellenőrizhetsz mindent és jogodban áll balhézni, hogy nincs ott a konyhabútor, pedig benne volt az ára, stb stb, ezt szerződéskötéskor az ügyvéd hangsúlyosan el is mondja (akikkel én találkoztam eddig), és nyomatékosan megkér rá, hogy élj ezzel a jogoddal.
jelen esetben szerintem egyszerűen csak nem gondolják végig, hogy még laknak emberek ebben a lakásban és nem fél órával előtte kellene szólni, hogy jönnének (lásd arra flangáló rokon, aki soha nem fog a lakásban lakni, csak gondolta, megnézi, mit vett az öccse. ja és egyedül jött, az öccse nélkül). de aztán lehet, hogy mégis inkább a kuplerájos verziótól félnek.