köszönöm mindenkinek, aki az utolsó bejegyzés után aggódott miattam, természetesen jól vagyok, aggodalomra semmi ok, de a tegnap estém nem volt egy leányálom, de mára szebb napra ébredtem, ennyi talán még belefér egy házasságba, tény, hogy picit ki voltam borulva, de ez a legjobb családokban is megesik (mindenesetre szeretném ezt hinni).

egyébként már olyannyira jól vagyok, hogy szinte el sem ájultam, amikor ma már megint elütöttek mellettem valakit az utcán. remélhetőleg ő is jól van, vér nem folyt, egyből be is pakolták a mentőbe, ami elütötte, magánál volt, csak sokkot kapott. (azért egy vadidegen biciklistával még negyedóráig cigiztünk együtt, hogy megnyugtassuk magunkat).