na, hát a misztikus dagadó borda esete után következzen az érthető okból kifolyólag bedagadt borda (ugyanaz, ugyanott). most ugyan nem kapok pánikrohamokat, hogy biztosan perforált tüdővel szambázok a nagy világba, de igazán ki tudtam volna hagyni azt a pillanatot, amikor az asztali számítógépem éle beleállt az oldalamba teljes elánnal (inkább hagyjuk is, hogyan sikerült ezt elérnem fényes délután 4-kor színjózanul takarítás közben).

fekete nadálytő az én istenem.