hétvége

szóval vasárnap elmentünk az imaxba, nem abba a nagyon nagyba, hanem egy picit kisebbe, itt csak 44 szék van egy sorban és csak kb 35 sor van. a mozi maga valami szórakoztató központ közepén van, így ahogy bementünk, egy vizi dodzsem (!!), egy hullámvasút és egyéb vásári mulatságok mellett mentünk el, majd beléptünk egy plázába, ahol csak éttermek, játékboltok és játéktermek voltak.

maga a mozi klasszikus multiplex, mondjuk a tömegre való tekintettel óriási terekkel és folyosókkal, rengeteg egyenruhás kesztyűs (!!) személyzettel, akik mosolyogva tereli az embert, és forgó beléptető kapuval. a filmek kezdetét hangosbemondóban közlik, ettől az egész kicsit olyan, mint egy pályaudvar, de ez errefelé elég gyakori érzés.

a film pedig a transformes 3 volt, ha jól értem, Kínában baromi népszerű a sorozat. én szerencsére élvezem a látványos, robbanós, blődségeket, és valami egészen meglepően jól esett nyugati embereket bámulni, amint nyugati városokban próbálják megmenteni a világot. mindezt persze tűsarkúban, meg makulátlan fehér blézerben, de hát istenem.

az oda fele út pedig meglepően kalandos volt, mert a csodás céges minibuszunk lerobbant a 8 sávos semmi közepén, zöld trutyi folyt ki belőle és gőzölgött minden, mint az isten nyila, miközben dudáló kamionok és buszok tűztek el körülöttünk százzal, szóval szórakoztató volt átvágni ezen az egész forgalmon, hogy taxit szerezzünk, de azért Arábia lánya nem halt még ki belőlem teljesen (mégha épp szét is lövik az én Arábiámat), szóval még élveztem is, ahogy ott rohangáltunk.

tegnap este pedig beállított kedvenc szobatársam, a könyvelő, hozott nekem brownie-t, amitől a hangulat csíkocskám élénk zöld lett, mint a Sims-ben, ami egyébként rám is fért, mert döbbenetesen sok feliratoznivaló akad mostanában, ezért elég keveset alszom.

már csak két egész napot kell itt kihúzni, pénteken megyek át kedvenc Hong Kongomba, ahol többnyire a strandon szeretnék fetrengeni, és esetleg egy wagyu burgeren nyámnyogni (szigorúan kéksajttal), mielőtt hétfő reggel elindulok haza, és este meg is érkezem pestre, ha addigra elül a térségben tomboló tájfun és kedvenc csigaevőim nem találják ki, hogy épp sztrájkoljanak.

a tájfun egyébként szórakoztató dolog, kb 5 napja tart, reggelenként már 35 fok van és 95%-os pára, majd délután egyszer csak besötétedik, soha nem látott vihar tör ki, esik fél- egy órát, majd este 10-re az egész felszárad és megint 35 fok van. próbáltam videót készíteni egy ilyen viharról, de sajnos képernyőn nem olyan látványos, mint élőben, de azért lehet, hogy megpróbálom feltölteni.

5 thoughts on “hétvége

  1. Engem mindig érdekelt, hogy milyen lehet ez a 35 fok / 90% páratartalom érzése…
    Olyan, mintha a melegvizes medencében próbálnál tempózni előre, vagy inkább mint csontra leizzadva mászkálni?

  2. a kérdés jogos, nem annyira egyszerű leírni. nem nyálkás a levegő, hanem “nehéz” (nem találok rá jobb szót), és persze izzadsz mint állat, minden ruhád rád tapad és olyan, mintha belőled jönne a hőség. leginkább ahhoz tudom hasonlítani, amikor valaki előtted bepárásítja a fürdőszobát, de még vársz 10 percet és a nagyrésze már kiment, nem párás már a tükör, de még azért érzed.
    szél persze többnyire nincs, és néha a látási viszonyok is elég szarok. és igen, néha van pár perc, amikor nem kapok annyira levegőt, pedig mint már említettem, itt nem is dohányzom. szerintem alkati kérdés, hogy ki hogyan viseli, én megbírom szokni, meg a legtöbb helyen van légkondi, de tudom, hogy van, aki teljesen kikészül ettől az időtől. az biztos, hogy nagyon álmosító.

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s