most, hogy valaki más lakik a lakásomban, hogy én magam a világ különböző pontjain időzöm és barátok / családtagok kanapéin, hotelszobákban és munkásszállókon húzom meg magam, most, hogy hetek óta nem hallottam magyar szót, hogy az egyetlen élőlény, akiért felelősséget kell vállalnom a macskám (aki egyébként a kettővel ezelőtti exemnél nyaral éppen), most, hogy az idei telet nagyvonalúan átugrottam és már kétszer is láttam idén a tengert, nos, az az igazság, hogy most érzem magam igazán otthon.
a pszichológusomat bizonyára érdekelni fogja ez a felismerés.
Ahogy esik, úgy puffan 
ha megtudja… a pszichológus, elárulod nekünk is mi volt a véleménye erről? Nem másért de enyhén hasonló helyzetben vagyok, kivétel hogy kutya van nem macska, na meg nem járok pszichológushoz, mert egy hónap után meguntam…
Lehet, azt mondja majd: ez is egy megoldás 🙂
[agyrágóbogár](#12017005): én nem meguntam, hanem teljesen rákattantam 🙂 feltétlenül elmondom majd, ha mond valami izgalmasat, de attól tartok, hogy majd csak visszakérdez, hogy milyen érzéseket ébreszt ez bennem… (ami egyébként egy nagyob jó kérdés by the way)
[perenne](#12017019): mivel a “férjhez megyek és gyökeret eresztek” opció nem egészen úgy sült el, ahogy gondoltam, valószínűleg nem véletlenül érzem magam komfortosabban a másik végletben…