amelyben kapok vízumot, iszom kávét, és IKEÁs szatyrokkal flangálunk

miután csütörtökön vidáman teleportálódtam HK-ba, első utam a vízumkérvényezdébe vezetett, ahol első körben egy nagyon mogorva kínai nő fogadott, és lesajnálóan közölte, hogy csak hétfő este lesz kész a vízum, és mi az, hogy nem hoztam fényképet. miközben töltögettem a formanyomtatványt, az ügyemet átvette egy lelkes fiatal hongkongi srác, akinek elmagyaráztam, hogy nekem vasárnap már a túloldalon kell lennem, mire készségesen felajánlotta, hogy egy valag pénzért akár két óra múlva is kész lehet a vízumom. hozzátette még, hogy ha nincs fényképem, ő majd lefényképez engem az erre elkerített zónában. ezek után összetépte az általam kitöltött nyomtatványt, nagyon alázatosan elnézést kért ezért, majd kitöltött egy másik papírt. kedvesen, mosolyogva váltunk el egymástól, én pedig diadalittasan magamhoz vettem egy vödör kávét a starbucks-ban.

Cz-vel megbeszéltük a rendez-vous koordinátáit, én pedig azzal ütöttem el az időt, hogy ücsörögtem a kikötőben és anyukámmal Skype-oltam (igen, a nyílt utcáról, ingyenes wifiről, kiváló felbontásban és minőségben). útközben találtam egy könyvesboltot is, ahol megvettem a Factory Girls c. könyvet, amiről majd később bővebben is írok, mert nagyon jó.

Cz bemutatott egy magyar párnak, akik régi-új kollégái, mellesleg két utcára laknak, így együtt mentünk el vacsorázni, majd fel hozzájuk szerezni egy szett ágyneműt nekem, amit klasszik kék IKEÁS szatyorba gyömöszöltünk és azzal, valamint Cz futáshoz használt bokasúlyaival hazabaktattunk az egyébként temetkezésre szakosodott kerületben (ami azt jelenti, hogy _minden_ bolt vagy virágos, vagy koporsószakbolt, esetleg hamvasztó, vagy autóbontó).

kicsit még bámultuk a tv-t, Cz megmutatta a Breaking Bad első két részét, amitől majd elhánytam magam, de egyébként élveztem (a kádban oldanak fel egy hullát nem tudom milyen savban, amiről kiderül, hogy átmarja a kádat is, a többit nem írom le, mert hosszu elájul). ezt még megfejeltük egy pár hétre bögrében felejtett teafilterrel is, amit szintén nem írok le. érdekesmód nem álmodtam semmi szörnyűséget ezek után.

ez még csak a kezdet, van tovább is! ha lusta vagy keresgélni, kattints a linkre:

második felvonás

harmadik felvonás