abszurd a nap

most mondanám, hogy mi a napi abszurd, de valójában az egész nap kellőképp abszurd volt, kezdve talán azzal, hogy bolygólánggal az erkélyen ücsörögtünk és erkölcstelen dolgokról beszélgettünk üvöltve (mert a kávézó teraszán nem mertünk a nagy tömeg miatt), majd gügyögve integettünk a szemközti ház ablakában megjelenő kisgyereknek (aki vigyorogva visszaintegetett). ezt követően leültem dolgozni munkát szimulálni, ennek örömére megismertem a my drunk kitchen sorozatot, majd Pablóval és muchachával órákig tartó youtube partyt csaptunk Barcelona – Párizs – Budapest viszonylatban, aminek keretein belül helyenként olyan hangosan röhögtem, hogy a békésen szunyókáló macskát felébresztettem a szomszéd szobában.

és ha már a macskáról van szó, mostanra egyértelmű, hogy ez a dög alufóliafüggő: békésen bontogattam a születésnapomra kapott mozartgolyót (nem tudom már kitől, de extrán köszönöm, hogy az árcédulát is rajtahagyta), erre a semmiből előkerül a macska és ellentmondást nem tűrően kitépte a kezemből a csomagolást, majd elégedetten elrohant vele és fél óráig flippergolyóként rohangált vele a lakásban.

(még jó, hogy a fél ház levonult a telekre, különben elég sajátos kép alakulhatott ki a szomszédokban a zenei ízlésemről és az éjféltájt trappoló macskáról )

1 thought on “abszurd a nap

Mondd!