sziget

szigetkor sose sikerül blogot írnom, most se hinném, hogy túl mély, vagy hosszas lennék. tegnap túlestünk a kötelező holtponton, egy fia koncertre se mentünk el, este 11-ig nem is ittunk, csak kávét és vizet és édességeket ettünk, aztán valahogy mégis csak belénk pakolódott 4 gin tonic, amitől hirtelen szeletelésen kaptuk magunkat egy tetszőleges sátorban.

a második nap ennél sokkal ütősebb volt, jelentős mértékben köszönhetően bátyám hathatós (és felettébb meglepő) hiperlelkesedésének, no meg egy kisebb félreértésnek, ami miatt fejenként három fényt ittunk gyors egymásutánban, csak hogy legyen mivel hígítani az üveg bort, amit eltűnt bennünk emir kusturicán.

az idő hűl, a pénzünk fogy, de eddig még nem kaptam allergiásrohamot, se bokaficamot, és lassan sikerül memorizálni a színpadok új elhelyezését.

2 thoughts on “sziget

  1. Mindig is volt egy olyan sejtésem, hogy normál tudatállapotban nem lehet bírni a Szigetet és nekem ezért nem tetszett anno.

    Most viszont valahogy nem érzek ingerenciát arra, hogy ennyi piával jussak el a megfelelően transzcendens állapotba. A probléma bennem van? 🙂

Mondd!