az új hetirend eddig kicsit össze-vissza van, hétfőn nem sikerült elmenni úszni imminens határidő miatt, de ezt kedden behoztam. ma bejöttem a castroba “dolgozni”, ami csak azért vicces, mert kivételesen épp semmi dolgom. cserébe viszont ide csődítettem különböző embereket, szóval valójában fogadóórát tartok.

azt azért még el kell majd döntenem, hogy jobb-e ez így valójában, mint ha otthon fetrengenék és végre kialudnám magam. de az embernek ugye kell a rendszer. ugye.

update: eldöntöttem: határozottan jobb. rendkívül gyümölcsöző és stimuláló gondolatébresztő beszélgetést folytattunk tömérdek vice házmester mellett, ami felettébb jó hír nektek, drága couchette olvasók, csipkepittynek hála valószínűleg sikerült a helyére passzítani a megfelelő kockákat és összerakni négy év után végre az egészet. most már csak meg kell írni.