miután pár ígéretes találka után mégis csak szingli maradtam (egyszer már esküszöm, nyitok egy külön blogot az elcseszett randevúim történeteinek), péntek este felkerekedtünk négyen lányok, hogy elmenjünk egy házibuliba, hej de jó lesz nekünk.
nos, izé. elképzelhető, hogy érkezésünk előtt a társaság férfi tagjai mind elszívtak valamit, mindenesetre ennyi balfaszt egy halomban már rég láttam.
érkezésünkkor azonnal egy nagy magyarországos, turulos pólós fiatalemberbe botlottunk, akivel a következő párbeszédet folytattam, miközben ő hevesen dülöngélt, én pedig igyekeztem kikerülni.
– helló csajok, Jenő vagyok, jó, mi? beszélgetünk?
– inkább egy piát szeretnénk előbb szerezni.
– nehogy már bunkók legyetek, beszélgessetek velem, az a tuti.
– tényleg nagyon szeretnék inni valamit előbb.
– hallod, ne menjél már el, beszélek hozzád, hallod?
– nyitva van a slicced.
– és akkor meg mi van? én így szeretem baszd meg.
oké, sikerült kikerülni. kicsit később valami borzadály piával a kezünkben állunk épp, amikor hirtelen letámad minket Gyuri, a marketinges.
– cső, csajok, cső, mi még tutira nem találkoztunk, Gyuri vagyok, marketinggel foglalkozom. ti is az XY-nál dolgoztok?
– nem, nekünk semmi közünk az XY-hoz.
– fasza, fasza, mert nekem se, én aztán nem dolgozom az XY-nak, én marketinges vagyok, nagyon szeretem, baromi motivált vagyok. ti mivel foglalkoztok?
– komolyan a melómról beszéljek péntek este?
– nyugi nyugi, kitalálom, én ezt vágom, ez a szakmám, kurva motivált vagyok, szóval valami nyelvekkel kapcsolatos ugye? ilyen közgáz, HR cucc, ugye? esetleg ti is marketing??
– nem, nem marketing.
– jaja, fasza, kitalálom, vágom én ezeket, megállapítom simán ránézésre. ti egyébként ilyen értelmes lányok vagytok, ugye?
– nem, halál bunkó vagyok.
– nem, de most komolyan kérdezem.
– te ezt így bemondásra elhiszed? ha azt mondják neked a csajok, hogy értelmesek, beveszed?
– ja nem, nem, én ezt le tudom szűrni pár perc beszélgetésből is, ez a szakmám.
– mióta is beszélgetünk?
– ezt most miért kérdezed?
nagy nehezen megszabadultunk motivált barátunktól, de alig pár perccel később megjelent Fec négy felessel, hogy akkor mi ezt most húzzuk le. cselesen megúsztuk a felesezést, de Fec nem tágított.
– na lányok, viduljatok már fel, olyan visszafogottan álltok itt, mint valami pornós titkárnők.
– a pornós titkárnők visszafogottak?
– igen, az nem csinál semmit, mint te. bezzeg a barátnőd itt, na ő már igazi pornósztár, ő már felkelti az érdeklődésemet.
– figyi, mennem kell.
– jaj, ne menjél már, most biztos a pornóval van bajod. jól van, értem, ez ciki, figyi, oldjuk fel a hangulatot azzal, hogy meséljünk ciki történeteket magunkról, jó?
– annyira nem szeretnék ciki történeteket mesélni magamról.
– jó, akkor majd kezdem én, rendben?
szerencsére ebben a percben csöngettek, ezért Fec elrohant ajtót nyitni.
az est további részét sokkos állapotban egy sarokban töltöttük kettesben K-val, míg két másik barátnénk igyekezett oldódni a folyékony hangulatban. valószínűleg a viselkedésünkkel kiverhettük a biztosítékot, mert amikor hajnali 1 körül távoztunk, már másfél órája ostromolt minket több oldalról a három korábbi pasas különböző kombinációkban.
a végére motivált Gyuri eljutott oda, hogy miután szerelmet vallott nekem “Aranka drága, imádom önt!” felkiáltással (bár legalább a rendes nevemet használta), szabályosan köpködve üvöltözött velem, hogy érezzem magam megtisztelve, hogy ő egyáltalán szóba áll velem. Fec e közben K-nak fejtette ki “ő az az emberi lény, akit kiválasztott, hogy ma este jól megdugja”, majd amikor érdeklődött, hogy K érti-e a velős mondanivalót, őszintén meglepődött, hogy K vette a lapot. turulos emberkénk egyszer szembe dülöngélt velem a folyosón (miközben épp az “Aranka drága” felkiáltások elől menekültem) és előadta nekem a “Gyere táncolj, táncolj még” örökzöld slágert, miközben minden áron meg akart ölelni. “Mosdóba kell mennem!” felkiáltással hárítottam, mire frappánsan megjegyezte a nappali közepén állva, hogy “A mosdóban én vagyok”.
ezek volnának hát a korosztályombéli férfiak.
(persze tudom, hogy ez egy felettébb szar felhozatal volt, de azért elég sokkoló élmény volt).
Öhm. Én aligha tűrtem volna ilyen jól. De nagyon bírom a speciális száraz humorodat 😀
[Laura](#12732770): köszi. sokat segített, hogy ott volt velem K, aki a nyugalom mintapéldája.
Azbeszt… úgy érzem, én kérek elnézést a fentiek miatt.
Egyébként hogy van az, hogy nekem nincsenek ilyen ismerőseim? Mármint iszonyat nagy türhő állatok vannak, de azokkal rendszerint nem tartózkodunk ennyi ideig egy légtérben.
Ez valami speciális képesség nálad, vagy megint az én készülékemben van a hiba?
[Draquar](#12734827): azt hiszem, hogy tényleg az én türelmemmel van a hiba, mindenki más már bizonyára lelépett volna az első monológ után (mi is akartunk, de aztán valahogy ott ragadtunk).
Tejoisten! 😦
Minden tiszteletem a tied, meg K-e.
Meg persze reszvetem is.
[Panzer](#12734978): köszi :)szórakoztató dolog szingli nőnek lenni…
Aztaaaa 😀 Tényleg van benned egy kis mazohizmus, hogy ott maradtatok. Nem semmi felhozatal lehetett.
[Szandra](#12738966): biztos van egy adag mazochizmus is bennem, de főleg szolidaritásból maradtunk, hogy ne hagyjuk magára a társaság két másik tagját, akik közben kicsit leitták magukat…