miután pénteken konkrétan lefeküdtem este 10-kor, mert annyira fáradt voltam, majd szombaton arra ébredtem, hogy kaptam még egy kis (visszautasíthatatlan) munkát, a stressz-szintem elérte a kritikus határt, aminek következményeként egyrészt némiképp idegbeteg lettem szeretteimmel, másrészt meg sztrájkba léptem.

annyi mindent kellene csinálnom, hogy a racionális döntés az lett volna, ha nem megyek sehová és gőzerővel dolgozom, rendelek valami kaját és ülök a koszos lakás közepén egy laptoppal. csak hát nem vagyok robot és nem tudok a végtelenségig dolgozni, néha valahonnan vissza kell töltenem magamat.

ezért inkább takarítottam, elmentem vacsorázni muchachával, majd mindenféle abszurd alakokkal ismerkedtem az éjszakában, ma pedig rittyentettem egy nagyon kellemes quiche-t és egy paradicsomlevest, majd kisikáltam a konyhát, és most este 10-kor megint ágyban vagyok.

azért nem lehet mindig megőrülni.