esküvőn, városi közlekedéstől elvágva, menekülési útvonal nélkül, üres borospohárral:
– Nahát, postmodernystka, olyan rég láttunk! Mikor is? Talán két évvel ezelőtt? Gyere, hadd mutassunk neked fényképeket a gyerekeinkről. Ez itt Izéke. Ez itt Izéke katicajelmezben. Ez itt Izéke evés közben. Ez itt Izéke, amint áll az előszobában.
– (másik anya beleszól büszkén) Izéke mellett az ott Nyuszifül, várj, mutatok róla is képeket. Ez itt Nyuszifül, amint mosolyog. Ez itt Nyuszifül a bilin. Ez itt Nyuszifül lábán a durva szúnyogcsípés.
– (első anya) Várj, olyan nekünk is van! Nézd, itt van Izéke kézfején a szúnyogcsípés. Nagyon durva. Naponta három Fenistil kell rá.
– (másik) Fenistil csepp, ugye? A gyerekorvos szerint a gél nem igazán hatékony.
– (első) Kalcium tabletta is kell, mert az antihisztamin a fontos ilyenkor, tudod. Izéke nagyon ügyesen issza a kálciumot.
– (én, kínomban) Izé, Ázsiában, ahol az elmúlt két évben éltem, elég durva szúnyogok vannak…
– (első) Aha, tök érdekes. Ez itt Izéke bölcsis jele, amit együtt megrajzoltunk zsírkrétával.
– (második) Mi is tudunk ám rajzolni!
…
három kibaszott órán keresztül.
Sok anyuka belehulyul a gyerekebe. Mondjuk ha 24/7 megallas nelkul gondoskodnom kene valakiröl, miutan 9 honapon at cipeltem, aztan kipreseltem egy kis lyukon keresztul, lehet, hogy en is maniakusan tolnam a temat mindenkire, hogy ök is szenvedjenek (meg lassak, mekkora hös vagyok).
(Igy is borderline tul sokat dumalok a pasas gyerekeiröl)
(De tudok _disztingvalni_, ahogy nagymamam mondana)
(Reszvetem 😀 )
anyukam szerint ugyanez a mufaj letezik Nagymama + unokaban is, arra mi az elmeleted? (btw az erintett Izeke es Nyusziful lassan 3 evesek, szoval mar csak felepultek a szules traumajabol 😀 )
A nagymama kiuresedett elete ismet ertelmet nyer. Ezert nyomaSSZak lanyukat szulesi kötelezettseggel a friss nyugdijasok.
mondasz valamit, te no
hahaha, imádom Izékét és Nyuszifület, remek mesekarakterek lennének!
hehe, köszi, a végén még azokká válnak 😉
Ezt így kétévente egyszer (talán) el lehet viselni, de hogy üres borospohárral a kézben?!
Részvétem!
egyertelmu taktikai hibat vetettem, legkozelebb egy lepest se teszek egy egesz uveg bor nelkul!
“Azarosszhiremvan” hogy eselyed sincs veluk szemben. Akkor jonne a lesajnalo duma hogy szegeny gyermektelen + szingli + 30on feluli (vagyis 3 baj van veled egyszerre 🙂 – nem csoda hogy iszik…
Ha szerencsed van egyszer szemtanuja leszel egy osszeomlasuknak amikor sirva kinyogik hogy azert strapas es az anyasag es nem 100% happiness. Persze utana nagy ivben elkerulnek mivel zavarja oket hogy bevallottak neked a hivatalosan bevallhatatlant.
En ilyen szituban a kutyaimrol es a macskaimrol mutogatok nekik cserebe fotokat. A kolcsonos untatas jegyeben 😉
Mindig rettenetesen szégyelltem magam, mikor társaságban mindenki mutogatta a gyerekei képeit, csak nálam nem volt soha 1 darab sem. (Osztálytalálkozókon sem.) Most arra vagyok kíváncsi, hogy ha nagymama leszek, hány száz fotóval a telefonomon fogok áldozatok után kutatni. 😉
en mindenesetre barmikor szivesen talalkozom veled 🙂
Hú, nálam sem volt soha kép 🙂 de mindig kivágtam magam azzal, hogy rendszerint gombostűvel a szoknyámhoz erősítve hurcolom őket. Nagymamai énemre én is kíváncsi leszek…
Hű bazmeg, de borzasztó lehetett!
koszonom az egyutt erzes
Noverem ugyanezt husz évvel ezelott a gimnáziumi osztálytalálkozün az első 247 fotó után az alábbi módon oldotta meg:
– És figyelj, van egy pár képem Bogákáról a szülinapján..
– Aha. Nem kérdeznéd meg, hogy érdekel-e?
– (“én veszem ám a poént” pofával) És érdekel?
– Nem.
Ja és három fia van. Mondjuk akkor még nem volt. De fotó azóta sincs nála szerintem. Max. egy pár.
ja hat meg kell tanulnom neha celzottan bunkokak lenni…