a szeptemberi nyár

miután sikerült idén is kvázi alig élvezni a nyarat (ezúttal nem egy filmforgatás nyelt el, hanem rengeteg különböző fajta munka, illetve  egy komolyabb negatív vortex, közepén egy, az életemet rutinszerűen megkeserítő sármos, de roppant undorító vonásokkal felruházott karakterrel) augusztus 31-én mintegy varázsütésre elegem lett mindenből és mondhatni felkeltem és jártam.

rávágtam az ajtót a vortexre (majd elég látványosan körberöhögtem, amikor pár nappal később felkenődtem rá hajnali 2-kor egy házibuli teraszán, ahova véletlenül érkeztem enyhén intoxikálva), ami tápláló energia hiányában azzal a lendülettel pár órán belül le is eresztett.

helyette remek estéket töltök barátaimmal, felfedeztem, hogy az erkélyen ücsörögni esténként kimondottan jó dolog, nem dohányzom és kávézom magam az őrületbe, rendkívül jókat alszom (nem azt mondtam, hogy _sokat_, de kimondottan jókat), sikeresen letettem tervemről, hogy az ég világon mindent kontrolláljak magam körül, helyette inkább érzésből csinálom a dolgaimat és három hét kihagyás után visszatértem a testmozgáshoz, ezúttal hőn imádott úszásom formájában, ahova reggel, ébredés után járok, akárcsak a régi szép időkben HK-ban.

a mostani kellemes kánikulával társítva komolyan az az érzésem, hogy valójában most kezdődik a nyár, ami egy felettébb nyugtató érzés

Mondd!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s