ez a tortenet nem mai, sot, tobb mint tiz evvel ezelotti, de a parizsi metron jatszodott, amin most is epp ulok es ezert jutott most eszembe.
a parizsi elet legfontosabb eleme a metro, amin az ember szo szerint a fel eletet tolti es amin az ember lanya, ha otthon felejtette a konyvet es meg az okostelefonok elotti korszakban el, kinjaban a mellette ulo bacsi ujsagaba probal bambulni. de persze a bacsi ezt egy ido utan kiszurja, az ember lanya fiatalos zavarban hebeg habog valamit, mire a bacsi elnezoen mosolyog es fellapozza a horoszkopot.
– melyik honapban szuletett?
– aprilisban.
– az akkor kos, ugye? varjon, olvasom. azt irjak, hogy kellemes utazas var onre, ahol erdekes uj embereket ismer majd meg.
– ez igazan erdekes.
– de hat most latom, onnel van egy borond, csak nem utazik valahova?
– de igen, Lyonba megyek par napra, epp a palyaudvarra tartok.
– akkor mar csak meg kell ismernie ott valaki ujat es maris hihetunk a horoszkopokban!
majd a bacsi nevetve osszehajtotta az ujsagat, atengedte a helyet a lanynak, majd leszallt, de elotte meg kellemes ismerkedest kivant Lyonban. es vegul milyen igaza lett.
mi történt Lyonban? annyira érdekel, mi lett a sztori vége 😀
Lyonban megismerkedtem egy nagyon kedves fiúval, akivel hosszasan emaileztünk (még hotmailes címről!), majd egyszer eljött pestre, de nem találkoztunk soha többet. csodálatosan bájosan béna “sztori” volt 😀