barátaim, bár azt hiszem, ezt valójában nem szándékosan teszik, elkezdtek egymásra licitálni egzotikus esküvőhelyszínek terén, így a szellemlakta francia château után most következik a “mezítláb a strandon” megkötött esküvő, hol máshol, mint a bahamákon. igazán nem panaszkodom, hogy “kénytelen” vagyok oda is ellátogatni és ez ad némi perspektívát, most, hogy hetedik napja dolgozom napi 12+ órákat válogatott romruhákban, miközben valaki időnként a külvilágból (amiről néha nehéz elhinni, hogy tényleg létezik-e még) megdobál pár napi élelemmel/sütivel/kávéval.

funny fact: háromszor tettem ki a lábam a lakásból ezidő alatt, ebből kétszer moziba mentem, mert ugye nem nézek elég filmet munka közben…

a jövő évi táncrendben egyébként a bahamákon kívül még egy vidéki osztrák tanya is szerepel, mint esküvőhelyszín, el tudom képzelni, hogy az is elég egzotikusan fog rám hatni.