Kaptok egy ilyet is: (ugyan csak saját)

Érdemes volt élni

Egy tovaillanó pillanat, el is felejtenéd, de akkor és ott, valami megállt, valami elindult.

Az idő érzékelhetően lelasul, a kép kimerevedik, a részletek kitünnek és egyre csak hunyorogsz elvakulva, hisz a Szépség razolódott ki elötted.

Az érzes indult el benned, lavinaként elfoglalva egész testedet és lelkedet, kitaszítva minden egyebet, betőltve az egész életet. Egy örökkévalóság nyitotta meg előtted kapuit hirtelen és te észre se veszed, már be is sétáltál. Sose láttál még ilyet, Eden kértje ölel át, ahogy meg álmodni se merted volna. Egyedül vagy a Szépséggel, nézheted némán, csak a tiéd ő most.

Sose tudnál beérni a látvánnyal, de már tűnik is el, nyikorogva csapódik rád a kapu, fakó köd marad csak benned.

Megszünik a végtelen és már beszürödik az utca zaja és látod már azt a kocsit, mely megállíthatatlanul tart feléd.

Megáll az idő és nem indul el többé, mégsem bánod, hisz újra megnyilt a kapu és csodálhatod a Szépséget az idők végeztéig.