Rengeteg dolog történt velem, csak most épp kis platyadék vagyok
(copyright kedvenc tanítványom). Tegnap elmentem itthonról reggel f8kor
és hazaértem hajnali 1re. Mondhatni élveztem. Csak most kicsit ködös a
tekintettem (meg az agyam), pedig nem is ittam vagy semmi. Jó, hogy
most volt szó arról, hogy rohangálok össze-vissza naphosszat és most
egy kicsit nem fogok, aztán szerintem egyik legzürösebb hetemnek nézek
elébe. De élvezem, szóval most nem tudom, mi a baj.
Mondjuk ma szívem szerint egész nap az ágyamban feküdnék és
olvasgatnék, vagy vmi hasonló. Azt persze nem lehet. Nem tudom, ki
határozza meg ezeket, hogy nekem mit szabad és mit nem. Miért bűn délig
aludni és semmit se csinálna, ha történetesen nincs mit csinálnom?
Mármint mindig van vmi tennivaló, de semmi égető…
Na mindegy, ma elvileg megyek vonatjegyet venni lengyel konneksönömmel… majd újjongok, ha meglesz.
Tegnap már megint egy maratonit beszélgettünk Phage-el, ami feletébb
jót tett a lelkivilágomnak, meg egyébként is. Nem áradozok többet róla
(pedig tudnék), mert tudom, hogy olvas, hehe…Néha szeretném, hogy
megint teljesen ismeretlen legyek a blogom és én magam is. De a
feltünési viszketegség mindent legyőz.
Na jó, most eszek, mert szerintem a hétfő esti leves óta nem ettem
meleg kaját. Azaz nem szerintem, hanem abszolút nem. Lassan de biztosan
kezd visszatérni belém az éltekedv és a lelkierő. Bár az útobbi csak
nagyon minimálisan hagyott el egy hét alatt.
Ja és Miszter Iksznek nem írok március 10.-ig. Punktum. 🙂