Egyébként tegnap félkomában lefekvés elött rájöttem, hogy nekem minden
bizonnyal nem Miszter Ikszre van szükségem. E örök mondata ugrott be az
agyamba “Neked egy szenvedélyes pasi kell”. És tényleg. Kezdjük ott,
hogy pasi. Belevaló. Nem tutyimutyi. Persze persze, lelkivilág
fejletsége nem utolsó szempont de azért ha történetesen tudja, hogy ő
kicsoda és hova tart, az nem utolsó szempont. Valahogy mindig begyűtöm
a lelkisérülteket és az anyjuk leszek. Talán ideje lenne ennek a
hülyeségnek véget vetni. Mi lenne, ha kivételesen a velem azonos
kaliberű emberekkel hozna össze a sors? Mármint férfiakban. Mert nőkben
mondhatni csak nálam jobb (ezalatt értendő izgalmasabb, szebb,
belevalóbb, nőiesebb stb) nőkkel találkozok. Most talán ezt kéne elérni
a pasi fronton is. Nagyképűség? Szerintem csak kezd visszatérni az
önbecsülésem oda, ahova kell. Ha meg kimondom azt, amit elvileg nem
illik, azért ne tessék rám haragudni, én már csak ilyen vagyok, attól
még igaz. Na ámen, most már tényleg eszek vmit.