Ja, eszembe jutott, amit akartam. Keretik mar most felkeszulni, h minden valoszinuseg szerint teljesen alkalmatlan leszek arra, hogy epkezlab mondatokat kinyogjek magyarul. Marmint eloben, irasban meg aranylag megy a dolog. Marha reg nem volt olyan, hogy megszunok magyarul letezni es csak franciaul fejezem ki magamat. Emellett meglepoen jol vagom a lengyelt, tiszta sokkot kaptam (ettol is). Megint franciaul elek es most mar egyre tudatosabban erzem, hogy ezen a nyelven vagyok igazan magam, igy merek mindent kifejezni, ugy, ahogy azt szeretnem. 5 nap alatt szerintem masfel ev magyar “tanulas” fog karbaveszni, de kerem szepen,le van szarva, elvegre zarandokolok es lelki felfedezesen vagyok. Mar most tudom, h igazam volt, amikor elindulas elott mondtam, hogy mas emberkent fogok visszamenni Pestre, mar most erzem, hogy megint kitorolhetetlen elmenyekkel gazdagodtam, azzal a tipussal, ami megvaltoztat egy embert egy eletre (lasd Sziria most nyaron).