Jézus Máriám, az ember laza erkölcsökkel nincs itthon egész nap, aztán
kiderül, h elsötétült a blogja. Elvileg most mindenki lát mindent,
minden esetre nagyon remélem…

Na, készüljetek fel, ez hosszú lesz. Ha csak a felét sikerült leírnom annak, amit akartam.

Izgalmas egy nap volt, szó se róla. Mondjuk két részre osztom. Kezdjük
az elején. Ami ugye a tegnap estém. Azt kell, h mondjam, h a tegnap
estém feletébb hangulatosra és igen emlékezetesre sikeredett. Többek
között sikerült rájönnöm, h érzelmeimnek talán nem nagyon akarok
ellenállni. Nem részletezem, de looooove.
Ma reggel kissé meggyötörten csoszogok ki a konyhába, ahol döbbenten
konstatáltam, hogy 6:45kor keltem fel 7 vagy esetleg 7:15 helyett.
Ehhez képest sikerült elkésnem a rohadt természetfilozófiáról (igaz
csak 5 percet), mert apámmal kisebb eszmefutatásba keveredtem Nagy
Sándorról… (nos igen, kissé érdekes család vagyunk, szó se róla).
Természetfilozófiára beestem és behuppantam KM kedves csoporttársam
mellé, aki elég rebellis hangulatában volt, már öltözete is tükrözte
ezt. Jelzem rajtam feslett hippi gatyám volt (ami ki van szakadva és
tele van firkálva, illetve rajzolva. ehhez kedvens Che Guevara trikóm
társult, igen, van rajta tiltott önkényuralmi jelvény, hehe), de KM ezt
enyhén szólva übberolta 80as évek junkie-kurva szerkójával. Félreértés
ne essék KM-et nagyon szeretem, rendkivül szórakoztató lány, olyan
dumával, h beszarás. Na szóval  behuppantam mellé és elkezdtem
vicceket mesélni. Ekkor beütött a krach és rájöttünk, h ez az egész óra
olyan, mint egy rossz LSD mámor. Amikor kedvenc professzorom elkezdte
nekünk magyarázni, hogy a kő nem érez, ergo a fal se, KMmel
felháborodtunk, hogy ez nem igazság, a falat erről meg kéne kérdezni.
KM fogta magát és befordul a falhoz és elkezdte faggatni, h “Fal,
vannak neked érzéseid? Akarsz róla beszélni?”. Ekkor vhogy lefagyott az
agyam és elveszítettem a óra fonalát. Akkor kapcsolódtunk be újra,
amikor az egyenletes alapzajból kihallottam azt, hogy “tehén”. Ekkor
KMmel összenéztünk bambán, hogy ugyan má, hogy jön a képbe a tehén és a
18.századi természetfilozófia. Hogy tetézük lelkes állapotunkat, neki
álltunk amatőr rajzverseny gyanánt lerazolni az órán történteket.
Fél 10kor  erősen tudatmódosultan estünk ki az óráról.
Sikítófrásszal illettem az automata-kvt, melynek izétől teljesen
elszoktam a szünet alatt. Beestünk a Bölcsi nevezetű kétes színvonalú
bölcsész lebujba, ahol Fekete Vonat ment a szokásos elvont alter
slágerek helyett. KMel megmerevedtünk a placc közepén és miután
tisztáztuk, hogy mind a ketten szar zenét halluzunk, rájöttünk, hogy
ugyan olcsó tripp ez a hajnali szakszem, de azért nem igazán minőségi.
Már csak hab volt a tortán, hogy egyrészt egy öntudatlan mozdulattal a
pulton kipakolt, nem közhasznú kakóporból egy evőkanálnyit belepakoltam
az addigra jéghideg kvmba, másrészt meg, hogy Rnek lányos zavaromban
smsben LSDt írtam ADS helyett (ami egyébként az Ajtósi Dürer Sor
(többek között az angol szak helyszíne) egyezményes rövidítése).
Kissé zürősre és hosszúra sikerült, elnézést, ha nem érthető.
Utána egy izgalmas metodika óra következett, ahol kedvenc tanárnőm
megkérdezte tőlünk, h nem rendelkezünk-e fémdetektorral, mert
kertészkedett és ráesteledett, azt a sötétben véletlenül elásta a
kedvenc metszőollóját… Nem, nem, semmi pszichedelika senkiben, ugyan
már.
Sikerült boszival összefutnunk egy tömény fél órára, amikor
elgyalogoltunk kedvenc padunkhoz, melynek hűlt helye fogadott minket,
de mi nem tágítottunk, csak azért is ott álltunk, időnként eljátszva,
hogy ülünk is rajta. 30 percben elhadartuk egymásnak az elmúlt 10 nap
megvilágosodásait, többnyire pasi téren.
Minden igyekezetem ellenére sem sikerült elkésnem morfóról, ellenben született egy új rokonom (unokatesóm fia)!
Első rész vége.