Na, akkor most egy picit élmény beszámolnék. Előre szólok, hogy ezen a
héten számitásaim szerint kb 30 órát aludtam összesen, ami nem para,
mert teljesen fittnek érzem magamat, viszont rengeteg időt töltöttem
ébren, amiből következik az, hogy rengeteg dolog történt velem, de azt
se tudom már, hogy mi és mikor. Anyway.
Arra azért emléxem, hogy voltam egy Nightwish koncerten, ami kisebb
katarzis rohamokat kaptunk Phage-el ( a többiek meg csak diszkréten
röhögtek rajtunk). Fogadásokat kötöttünk, hogy Tarja mikor milyen
ruhában lesz, ettől a piros-fekete domina szerkótól kissé érdekes
állapotba keveredtünk, szó se róla. Koncert után vagy 20 percig szólni
se tudtam csak pislogtam meghatva és örültem a fejemnek.
 Innen inni mentünk, ami egy ideig nagyon jó volt, konkrétan az
asztalt vertem a röhögéstől. Aztán egyszer csak érzelmi mocsárba
süllyedtünk kellemes krizisekkel és hülyeségekkel, ami pöttyet elbaszta
az egész estét. Ez az állapot kitartott egészen másnap délután 5ig,
amikor is tényfeltáró beszélgetést bonyolítottam Volkovval, aminek
pozitív végkimenetele lett. Így a csütörtök estéből Tarja és a Wish I
had an Angel dominált újra (és szüntelen azóta is). A kettő között
egyébként lebonyolítottam egy morfó vizsgát, minden igyekezetem
ellenére nem jött össze a dolog, pedig egy rendkivüli kedves
csoporttársam segített, ahogy tudott. Még fel is hívott vizsga után,
hogy le tudtam-e olvasni róla a megoldásokat, egészen el voltam ájulva.
Ja, meg kedvenc tanítványommal is találkoztam tök véletlenül, éppen a
legnagyobb érzelmi krízis közepette, szóval nagyon jót tett a lelkemnek.
Különben ezredszerre is megnéztem a Moulin Rouge-t, még mindig teccik
nekem az a film. Apropó film, lassan kezdődik a moziban a 8 nő, amire
már megint nincs kit elrángatnom, egyedül meg nem szeretek moziba
járni. Mondjuk rengeteget kéne tanulnom, illetve szarságokat irogatnom.
Ami csak azért vicces, mert rohadtul rajtam van valami maximális nyár
fíling, el akarok menni, bele az éjszakába és kellemesen és fröccsözni
akarok… Helyette írhatok óravázlatot…
Boszi tök beteg, ez egészen lehangoló. Tegnap egy rakat kellemetlen
infó jutott el hozzám, mindegyik a “kedves barátunkkal vmi fos van,
ergo annyira nem vagyunk jól”. Mivel, hogy tegnap morfó után kb össze
akartam nyekleni a fáradtságtól és a szar kedvtől, ezek kicsit hülyén
érintettek. Mára már minden relatív és ez a lényeg.
Volkovval sokat beszélgettem, kezdenek mindefélék kiderülni, ami
mondjuk természetes része egy elmélyülő kapcsolatnak, de momentán
kisebb káoszokat kreál az életemben. Lehet, hogy egy elviselhetetlen
liba vagyok, de többnyire mindig a jószándék vezérel. Meg biztos egy
nagy adag dafke és nyasgem is. Biztos nem lennék ilyen, ha egyesek anno
nem gázoltak volna át rajtam, de most már ez annyira mindegy. Na
mindegy, majd csak lesz valahogy. Momentán arra koncentrálok, hogy
megírjak hétvégén minden szart, jobb ember leszek utána, azt tuti.
Gázosabb vizsgáimat már letudtam, de erről nem akarok mesélni, mert
rohadtul nem érdekes.