no, visszatértem Majosházáról, ahol a Színésznővel BéeMZSé funkciónkban
levonultunk pepszit tanulni. Kissé durva 3 év anyagát 3 nap alatt a
feünkbe tömni, de kérem szépen, tiszta siker, olyan faszán tudjuk a 20
tételt, hogy az vmi beszarás. Nem mondom, voltak izgalmas pillanatok. A
dolog pikantériája pl. ott kezdődött, hogy alig tudtunk bejutni a
házba, mert a lépcső le volt bontva és az ajtó elé egy gödör volt
állítva, szóval konkrétan betornáztuk magunkat a házba (majd próbáltunk
visszaemlékezni, hogy a bejárati ajtót NE használjuk, főleg, hogy egy
idő után megjelent vmi kőműves, aki bebetonozta a lukat és vasrudakat
állított belé, így nem csak a nyakunk tört volna ki, de még fel is
nyársalódtunk volna). Ezek után elkezdett szakadni az eső és kb csak ma
reggel hagyta abba. Így gondosan bekészített bikininket becseréltük
egy-két szocreál melegítőre, illetve több számmal nagyobb kinyúlt
pulcsikra, amiket találtunk a házban. Ebben a szerkóban elcsoszogtunk a
boltig, kissé se éreztük magunkat hülyének, de megbeszéltük, hogy van
annyi önbizalmunk, hogy merünk kb bármiben végig menni egy falu
főútcáján.
Többnyire ugyebár mást se csináltunk csak napi 12-14 órát tanultuk a
hülye pepszit. Második napra annyira kitágult az agyunk, hogy számunkra
is meglepő gyorsasággal jegyeztünk meg kb bármit. Akkor kezdtem el
aggódni, amikor egy reklám szlogenjét mondtam fel teljesen
automatikusan, illetve elkezdtem vmi anekdotát mesélni, azzal a
jellegzetes felsorolási és racionalizálási kényszerrel, ami ráragadt az
agyamra. Szóval nem mondom, tudatmodósultunk egy sort.
Alkottunk is rendesen. Indőnként kidobtuk a neurotikus taccsot,
ilyenkor én többnyire oktalanul elkezdtem szakadni a röhögéstől
(mondjuk amikor századszorra is úgy kezdődik egy tétel, hogy
“meghatározzuk a célokat”), a Színésznő meg heves jógázásba kezdett,
illetve nagyokat sikítozva rohangált fől-alá a nappaliban. Találkoztunk
olyannal is, hogy pszichológiai köd, ami egyébként konkrétan a
jegyzetben volt, szóval még csak nem is mi találtuk ki, de nagyon meg
tudtuk érteni, hogy az mi lehet. Mnemotechnikánkat is alkalmaztuk, így
született meg Tumaerf Resztadivim, litván herceg, illetve a hissz, az
mbm és az áasz. Gyakran visszatérő kifejezés volt a “c’est du riz”, ami
franciául annyit tesz, hogy “ez rizsa”. Ennek megfelelője a “yada
yada”. Ebből egyszer csak kreálódott, spontán jelleggel a “blamarizs”,
avagy a “non-efficient yada”, vagyis az, amikor az ember beég a
rizsázással, nem hatékonyan alkalmazza ezt a készségét.
Érzelmi téren időnként úrrá lett ratunk a kétségbeesés, de többnyire
nem hagytuk, hogy mind a ketten szarul legyünk, kölcsönösen motiváltuk
egymást. Ellenben a pesten maradt népeim nem mindig voltak túl jól,
amitől persze vad empatikus rohamot kaptam.
Hm, ez rémes, ahogy így nézem, hogy miket írtam, azt kell észrevennem,
hogy teljejsen megmérgezte a beszédemet ez a hülye pepszi.
Félmondatonként van vmi szakkifejezés, illetve már maga a struktúra is
kissé pedagógiás. Na mindegy, szerda este eliszom az agyamat.
Ma délben ünnepélyesen letudtuk a 20.tételt is, megcsapott minket az
eufória előszele, szóval most megint érzem magamban az erőt, hogy az
utolsó négy napot maximálisan hatékonyan éljem túl. Utána megyek
Pécsre, meg mitomén, minden esetre hepi leszek, az fix.
Most meg tanulok 18.századi fr. irodalmat, hamár átjelentkeztem 15.re.

Jah, egyébként de kurva sokan olvastok ti engem, drágáim, mi a szar
történt? Mellesleg egy rakat keresőszó támadt a semmiből a
statisztikámban, kissé meglepett, de hát csak hajrá.

Na megyek, még egy-két tételt feldolgozok 6ig, amikor is egy vadidegen “szemüveges szalonpunk”kal van találkozom jegyzetügyileg.

Még annyit, hogy nagyon érdekes, hogy az embernek mennyire tágul az
agya, most már kb másodpercek alatt meg tudok jegyezni dolgokat, míg
máskor bambán pislogok hosszú perceken keresztül, míg egyáltalán
felfogom, hogy miről van szó. Ez csak azért vicces, mert tényleg
válogatás nélkül minden szarra emléxem. Félő, hogy az agyam majd
spontán felrobban a sok infó súllya alatt…De szerintem elöbb fogok én
alkoholhoz jutni, mint sem, hogy ez bekövetkezzen (így szerintem
mindenki jobban jár).