Egyébként meg ma ünnepelek, napra pontosan 5 éve érkeztem vissza
Pestre. Addig szitne sose éltem itt (kivéve 4 évet ovódában), szóval
meg kellett ismernem és szeretnem ezt a várost. Most, hogy itt
begépeltem egy határozottan eufórikus beszámolót egy újabb zseniális
pesti éjszakáról, azt kell, hogy mondjam, hogy valószínűleg életem
egyik legjobb történése volt, hogy végre hazajöhettem. Pestet
megszeretni meg nem volt túl nehéz, bevallom 😉 Minden esetre ez egy
határozottan ünneplendő tényező. 5 éve van értelme annak a szónak, hogy
haza, ami azért nem rossz… Na jó, nem ömlengek itten, aki ilyen
gyökértelen életet élt, mint én, majd érteni fog. Aki meg nem ilyen
életet élt, az úgyis csak nehezen. Majd ömlengek egy év múlva is, akkor
biztos többet fogok tudni Pestről, mint most.