Na nézzük csak. Marha ritkán jutok géphez mostanság, nem lesz ez így jó…
Pénteken tök jó napom volt az LFBben, tök hasznosnak éreztem magamat,
meg úgy érzem, hogy pedagógiailag is sikeres dolgokat vittem véghez.
Aztán este utolért egy email az egyetemről, ami kb választás elé állít,
hogy vagy francia sulis angolórák, vagy CETT, ami így ebben a formában
egy abszolút patt helyzet, mert a fr suli az az esély, amire egész
életemben vártam, a CETTen meg boszival együtt nyomolunk, akit
értelemszerűen nem hagyhatok cserben. Szóval ól felhúztam magamat,
telefonáltam pár órát jobbra balra, aztán valahogy mégis lehiggadtam.
Másfél évvel ezelött valószinűleg valami nagyon dafke lett volna a
reakcióm, de most arra jutottam, hogy a francia suli igazgatójával
fogok inkább konzultálni és megpróbálok találni egy megoldást,
ahelyett, hogy csapkodva és sürűn káromkodva felégetném a hídakat magam
mögött.
Minden esetre azért elmentem péntek este inni. Evel elindultunk, hogy
összeszedjük buborékot a ZPben, ahol Kispál ment. Bejutni nem sikerült,
de megtaláltuk Cs-t, kit ezer éve nem láttam. Végül kettesben Evel a
Móriczon kötöttünk ki. Nagy nehezen összeszedtünk egy elég hepi és
roppant hibbant buborékot, aki lomtalanitásból szerzett két börönddel
lófrált. Időnként leimpróztunk (én csak adtam mindenki alá a lovat) egy
kis magánjelenetet, miszerint kirúgtak minket az albérletből, mert
elittam a négy havi bért. Ebből Szimpla Kert lett, ahol jöttek mentek
az ismerősök és a fröccsök. A CETT távoli pici ponttáj zsugorodott és a
hirtelen támadt űrt meg kitöltötte két ír pasas, akiket kihívás volt
megérteni. Buborékkal felkerekedtünk, szembe jött velünk egy pasas
sminkben, szoknyában és valami flitteres felsőben. Majd jött két német,
hogy vacsorázzunk velük (hajnali 3kor). Hajnali 4kor egy vén kujon ért
minket utol, hogy leülhet-e mellénk a padra. Elmesélte az egész életét,
ami szomorú volt. Nem tudtuk igaziból utálni a pasast, mert eléggé meg
volt keseredve és az egész ember mintha egy másik korból jött volna
oda, ahogy beszélt, ahogy kinézett és amiket mondott. Szóval ugyan
vettük mi az adást, hogy mire megy ki itt minden (vagy persze lehet,
hogy tényleg csak beszélgetni akart vkivel…), azért kapott tőlünk egy
fél órát, utána hazamentünk.
Szombat dél tájékán buborék hazatendált tőlem, nekem meg szuszanásnyi
időm se maradt és már rohantam is CSvel kvzni, ami feletébb kellemes
volt. 2 hete most elöszőr nem éreztem magamat mosott szarnak és tudtam
tök emberien és higgadtan beszélgetni. Kibeszéltünk minden szar témát,
de többnyire csak röhögtünk az egészen. Fantasztikus EBE ellenes
pletykákat cseréltünk és lelepleztük, hogy egy kedves emberke milyen
amatör módon próbálja keverni a szart köztünk, uszítva mindenkit
mindenki ellen (szegény, sajnos mindenki kiáll mindenki mellett, szóval
ez szívás). Egyébként annyira nem meglepő ez az egész, mert az EBE elég
sok ember szemét szúrja, talán azért, mert eléggé ritka az ilyen tipusú
jól müködő barátság. Sok helyről hallottuk már vissza, hogy exkluzívak
vagyunk és kirekesztőek, ami ebben a formában egyébként nem igaz,
egyszerűen csak van egy belső összetartás köztünk, ami nem kötelezően
van meg másoknál. Nyasgem husikák.
No, ezek után a Tűzraktárban kötöttem ki, ahol a Krétakörnek volt
évadnyító akármilye. Végig néztem egy 20 perces zanzát az összes
darabjukból, kellőképpen hülyére röhögtem magamat, majd összeszedtem
buborékot. Elég gyorsan kiderült, hogy buborék nem fog mégse mucsára
kikúszni házibuliba, főleg nem úgy, hogy lemarad egy Mitsou koncertről.
Szóval jöttek mentek az emberek, marha jól éreztem magamat, pedig nem
is a saját társaságommal voltam (igaz, egy idő után beesett E, meg a
Nő, akikel nem tudtam nagyon beszélgetni, de kaptam tőlük mézes
pálinkát). Jött R is, akivel sétáltunk egy sort és tök jót
beszélgettünk.
Voltunk Mitsoun, meg a Krétakör Színész Együttesen. Mind a kettőn első
sorban táncoltam magamat hülyére, olyannyira, hogy frankón izomlázam
van (rég táncoltam). Folyt a bor minden honnan, sikerült megint
kellemes mármoba innom magamat, de úgy éreztem, hogy ezt megérdemlem.
Hosszú hónapok óta most elöszőr nem riadtam fel ezerszer az éjszaka
folyamán és tényleg úgy érzem, pihentetőt sikerült aludnom. Szóval na,
hozsanná.
4kor kvzok végre egy sort a Színésznővel, addig megpróbálok egy kis
rendet teremteni magamban, meg a lakásban, ahol eluralkodott az enyhe
káosz.